A Magyar Jazz Szövetség a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával március 1. és június 30. között rendezi a Magyar Jazz Ünnepét. A fõvárosi helyszínek mellett vidéki településeken is rendeznek koncerteket. Nagykanizsán június 5-én a Cseke Dániel Trió és a Borbély Mûhely adott koncertet.

A Magyar Jazz Ünnepének egyik célja, hogy a hazai jazz-élet kiválóságai mellett, fiatal, tehetséges zenészeknek is fellépési lehetõséget biztosítsanak. Idén így került meghívásra Cseke Dániel triója. A trió mûsorát Tadd Dameron Lady Bird számával indította majd egy lírai balladával folytatta. Aztán John Coltrane híres szerzeménye az Afro Blue, befejezésképpen pedig Wayne Shorter: Yes or No sztenderdje hangzott el. Szívesen hallgattuk volna még a fiatal csapat mûsorát, de most csak erre volt lehetõségünk. Kár, mert nagyon szimpatikus volt, hogy az együttes tagjai nem akartak egymás fölé emelkedni, és nem akartak többnek látszani, mint ahol a jazz tanulásának folyamatában jelenleg tartanak. Amennyiben a zárószám címét kérdésként vetjük fel, akkor a Cseke Dániel-Szikora Balázs-Berta Zalán trió: YES.
 

A koncert második fellépõje a több generációs Borbély Mûhely volt. Az együttes mûsorának gerincét a 2014-ben kiadott Hungarian Jazz Rhapsody CD anyaga adta. Az album címe Zoller Attila világhírû jazz-gitáros örökzöldjére utal. A mediterrán esten pop feldolgozásokat mutattak be. A Lerch István-Demjén Ferenc: Várj, míg felkel majd a nap, az LGT: Ezüst nyár címû slágere mellett helyet kapott a Deák Tamás - S. Nagy István szerzõpáros: Látod ez a szerelem tánczenéje, amit elõször Mátray Zsuzsa énekesnõ vitt sikerre. A zenekarvezetõ Borbély Mihály szaxofonos a soknemzetiségû, színes kultúrájú Pomázon él, és ez a népzenei kincsesbánya ritmusaiban és elõadásmódjában is visszaköszön. A hazai jazz élvonalbeli dobosai közül Baló István mindenképpen kiemelkedik, és ezt mi sem jelzi jobban, hogy sok formáció stabil tagja. A quartet billentyûse Szabó Dániel volt, aki az USA-ba való kiköltözése után átadta a helyét egy tehetséges zongoristának, Tálas Áronnak. A zenekar ráadásszámként a Ne tûnj el címû számmal búcsúzott a lelkes közönségtõl, és ha már a nosztalgikus indíttatású albumnál tartunk, elmondhatjuk, hogy nullásgép és borotválás nélkül, nagyszerû élménnyel gazdagodva találkoztunk a Borbély Mûhellyel.

H.Gy.