Anyagi támogatást kapnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a magyar királyi honvédség és csendõrség kötelékében szolgált és elesett - ismertette a hadigondozásról szóló törvény módosításának célját, az egyik elõterjesztõ, a fideszes Lázár János.
Az elõterjesztést a miniszter mellett Kovács Zoltán, L. Simon László, Vargha Tamás (mindhárman Fidesz), valamint Rétvári Bence (KDNP) jegyzi.
A kormánypárti politikus, aki hangsúlyozottan nem miniszteri tisztségénél fogva szólalt fel, elmondta: a becslések szerint 20 ezer emberrõl van szó, és a törvény hatályát kiterjesztik azokra is, akik 1947-ben elveszítették magyar állampolgárságukat. Megjegyezte, pár ezer embert érinthet a javaslat a határon túl.
Hozzátette: a javaslat a hadigondozási ellátásra jogosultak körét módosítja; és a juttatás független attól, hogy az elhunyt katona melyik egységben és milyen rangban szolgált. A támogatás mértéke a mindenkori minimálnyugdíj 30 százaléka, jelenleg 8850 forint, amit a jogosult élete végig kap - mondta.
Lázár János közölte, hogy a részletekrõl kormányrendelet rendelkezik majd, de az a céljuk, hogy minden járási hivatalban igényelhetõ legyen.
A tisztelet megadása, azok megkövetése, akiktõl 1949-ben elvették a jogosultságot; egy elmulasztott kötelesség teljesítése - összegezte a javaslat lényegét.
Lázár János hangsúlyozta: függetlenül a második világháború megítélésétõl - pusztán emberi kötelesség okán - hetven évvel a háború lezárása után nagyságrendileg évente néhány milliárd forintot jelentõ összeg vállalható a költségvetésben.
Felidézte a hadigondozás hagyományait. Kitért az elsõ világháború után 1933-ban hozott, az áldozatokra emlékezõ, a hadiözvegyekrõl, hadiárvákról, hadirokkantakról gondoskodó törvényre. Mint mondta, a második világháború elõtt a magyar állam professzionális intézményrendszert állított fel ennek a kérdésnek a kezelésére, és emellett mûködött a hadigondozottak szövetsége, a HONSZ mint civil szervezet, érdekképviselet.
Lázár János elmondta, a második világháború után 1945-tõl folyamatosan leépítették a hadiözvegy-, hadiárva-ellátást, bár a jogosultságokat még 1945-be megállapították. 1949-ben csak és kizárólag politikai döntés alapján az 1945-ben jogosultságot szerzettektõl megvonták a hadiözvegy-, hadiárva-ellátást - közölte, megjegyezve, 1950 után megszüntették a hadigondozói intézetet is.
1950 után az volt a politikai rezsim, hogy aki a második világháborúban a hazájáért harcolt és a Szovjetunió ellen küzdött, az az ország és a Szovjetunió ellensége, bûnös, azaz megbélyegezték a második világháború minden katonáját - értékelt.
A miniszter elmondta, hogy 1990 után az Országgyûlés azonnal elkezdte a kérdést tárgyalni, de az Alkotmánybíróságot többször megjárt kárpótlási törvény végül nem rendezte az ügyet. 1994-es hadigondozási törvény egyszeri juttatásban részesítette az érintett családokat - mutatott rá.
Lázár János közölte, azért nem a kormány képviseletében terjesztette be a javaslatot, mert nem a kormányról kell majd szavazni a képviselõknek.
MTI - Kanizsa
KRÓNIKA ROVAT >>>