Június 13-án nagyszabású kiállítással zárta kapuit a 23. Ludvig-Siromaplast Nemzetközi Mûvésztelep a Nagykanizsához közeli Kendlimajorban. A kéthetes szimpóziumra kiemelkedõ mûvészi színvonalat képviselõ európai és ázsiai képzõmûvészek kaptak meghívást.

A zárókiállításra érkezõ vendégeket Ludvigné Tihanyi Klára a mûvésztelep szervezõje köszöntötte, aki összegezte a kéthetes tábor történéseit, kulturális programjait. Ludvig Zoltán a mûvésztelep névadója és szakmai vezetõje már a megnyitót megelõzõen elmondta, hogy az elmúlt két évtized legrangosabb mûvésztelepét sikerült megrendezni.
 

A nagyszámú érdeklõdõt Dénes Sándor, Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte. Õt a 25 éves jubileumát ünneplõ Siroma-Plast kft. ügyvezetõje, Kurucz István követte. Aki röviden bemutatta vállalkozásukat és elmondta, hogy egy ilyen magas színvonalú mûvészeti rendezvény támogatójának lenni megtiszteltetés. Többek között ezért is vállalták, hogy fõszponzorai legyenek az idei Ludvig Nemzetközi Mûvésztelepnek.
 

A zárókiállítást dr. Ábrahám Levente, a Somogy megyei Rippl-Rónai Megyei Hatókörû Városi Múzeum igazgatója értékelte. A hazai és a nemzetközi alkotók munkáiból szemezgetve elsõsorban azokat a mûvészeket emelte ki, akik számára különlegesen érdekes technikával, kompozíciókkal és sajátos szimbolikát hordozó alkotásaikkal rukkoltak ki. A mûvészek derékhadát idén is a festõk adták, de szép számban reprezentálták magukat a szobrászok és keramikusok is.
 

A szobrászok közül az olasz Brunivo Buttarelli, a Spanyolországban élõ Giuseppe Strano Spitu, valamint Ludvig Dániel szobrai voltak az érdeklõdõk kedvencei. A keramikusoknál Págyi Zsóka és Katalin Bereczki Kossack kedves figurái, üzenetei csaltak mosolyt a nézõk arcára. A festõk közül már-már fel sem tûnik a Kendlimajori mûvésztelepek magját jelentõ Csuta György, Erdõs János, Balogh István Péter, Korbely István, Szõke Péter Jakab, Ludvig Zoltán, Gyõrfi András egy-egy kitûnõ festménye, annyira hozzászoktunk az általuk képviselt mûvészi színvonalhoz, képi világhoz.
 

A külföldi mûvészek közül fõként az újak kerültek a fókuszba. Imelda Bassanello fára, ajtóra, hokedlira festett humoros képei, az Ománból érkezõ Moosa Omar jutazsákra festett színes világa, a Kuwaitot reprezentáló Mahmoud Ashkanani kék tónusú kompocíciói mind-mind nagy közönségsikert arattak. Az indonézek közül Valentinus Rommy Iskandar vallási témájú képe, valamint Sanjaya Kuss Indarto, az õsmagyar regék ábrázolásában jelenlévõ, csodaszarvas motívumokra emlékeztetõ festményei igazán különlegesek. A nagyon erõs mezõnyben kiemelkednek az orosz festõk Liliana Spiktorenko, Ludmilla Baitsaeva és Askhar Esenov. A kettõs kötõdésû mûvészek csoportjából Natalya Zaloznaya virágképeivel, a szimbolikus jelekkel üzenõ kurd származású, Mannheimben élõ Bahaiden késztetnek elmélyülésre. Az osztrákokat a bohém Georg Brandner és a lehelet finom ábrázolások mestere Dietlinde Baldauf képviselte. Kedvencek közé tartozik mégTóth Pitya István, Szabó Gabriella Nagykanizsáról, Dimitar Velichkov és Milena Mladenova Bulgáriából, Gerd Messmann Németországból, valamint Paco Ariza Spanyolországból. A képzõmûvészet iránt érdeklõdõknek érdemes hát Kendlimajorba kilátogatni, hiszen a kiváló anyag még hetekig megtekinthetõ.

H.Gy.