Reggel háromnegyed nyolc: népes csoport gyülekezik a Vásárcsarnok hátsó bejárata elõtt. A zömében harminc és negyven év közötti férfiak, valamint két hölgy társuk most nem vásárolni érkeztek: a Nagykanizsai Javítóintézetben betöltendõ munkakörükhöz szükséges, „OKJ-s” gyermek- és ifjúsági felügyelõ képzésen vesznek részt.

Miközben a még hiányzó „diákok” is megérkeznek, Tóth Ibolya tájékoztat a képzésrõl és az elérendõ célokról:
– Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület munkatársaként szociológiai alapismereteket, segítõ kapcsolatok kommunikációját, gondozási, ápolási ismereteket, a gyermekek fejlõdésével kapcsolatos ismereteket oktatok a gyermekfelügyelõk és a rendészek számára – sorolja a tanárnõ. – A gyermek- és ifjúsági felügyelõ képzés célja, hogy a képzést sikeresen elvégzõk a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézmények vezetõinek irányítása mellett végezzék a gyermekek életkorának, állapotának megfelelõ napi tevékenységeket, nevelési, gondozási tevékenységeket, továbbá a munkakör ellátásával kapcsolatos dokumentációs feladatokat is. A gyermek- és ifjúsági felügyelõ képzés mindösszesen 350 órás, amelynek 60%-a elméleti, 40%-a pedig gyakorlati órákat tartalmaz: utóbbi keretében egy egybefüggõ, kéthetes szakmai gyakorlaton vesznek majd részt. A képzésben résztvevõk 3 modul (gyermekellátási alapfeladatok, gyermekfelügyelõi feladatok és gyermek-felügyeleti dokumentációs feladatok) elvégzésével sajátítják el a szükséges ismereteket. A most folyó képzés a modulzáró vizsgák sikeres teljesítését követõen írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgával zárul, a vizsgát sikeresen teljesítõk pedig OKJ-s szakképesítést szereznek.

A tanfolyam napi nyolc órában zajlik, hétfõtõl péntekig 8 és 16 óra között. A képzést az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület szervezi és bonyolítja le, szakképzett oktatók közremûködésével. A modulban résztvevõkkel a felnõttképzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen felnõttképzési szerzõdést kötöttünk annak megkezdése elõtt – árulta el a részleteket Tóth Ibolya, majd az átadott ismeretekrõl is ejtett néhány szót. – Csupa olyan ismeretet adunk át a kollegáimmal, amelyeket a mindennapjaik során fel tudnak majd használni a rendészek és a gyermekfelügyelõk: összefoglalóan, hogyan is kell nevelni, bánni ezekkel a javítóintézetbe került gyerekekkel. Most éppen arról beszélgetünk, hogy a társadalmi rétegzõdés hogyan befolyásolja valakinek a késõbbi magatartását, milyen szocializációs zavarokat szenvednek el ezek a fiatalok, milyen okok miatt kerülnek, kerülhetnek be a javítóintézetbe, illetve, ha már idekerültek, akkor hogyan, mi módon lehet nekik hatékony segítséget nyújtani, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. Ez a fõ cél, ez a javítóintézeti nevelés elsõrendû célja: a fiatal tanulja meg, hogyan, miként, milyen szabályok szerint, milyen magatartásnormákat betartva kell, lehet élni a társadalomban.

– Ugyan mi most nem nevelõket képzünk, hanem gyermekfelügyelõket, de az õ munkakörük is pontosan azt formázza, hogy a gyermekekkel eredményesen foglalkozzanak, tulajdonképpen neveljék õket, illetve példát is mutassanak nekik. Gondoljuk csak el: fõként a nappalos – de bizony az éjszakás gyermekfelügyelõk is – felügyelõk lesznek azok, akik a fiatalok életébe, a nap legnagyobb részében tevékenyen is bekapcsolódhatnak. Egy étkezés „levezénylése”, a délutáni kézmûves, vagy éppen kertészeti foglalkozások, vagy egy focimeccs felügyelete: nem „csak” felügyelnek, hanem folyton nevelnek is, és példát adnak a gyereknek, hogy miként éljék meg, miként kell helyesen, az elfogadott társadalmi normáknak megfelelõen megélni egy-egy élethelyzetet – mondja meggyõzõdéssel a hangjában a szakember. – És az, hogy egy neveltnek melyik felnõttel fog valamiféle személyesebb kapcsolata kialakulni, az nem feltétlenül attól függ, hogy az adott személy milyen státuszban dolgozik a javítóintézetben, hanem inkább attól, hogy milyen formában, milyen intenzitással és milyen idõintervallumban van jelen az adott gyermek életében. Ez a képzési modul május 20-án kezdõdött és július utolsó napjaiban fog befejezõdni. A képzésben nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatra: a Nagykanizsai javítóintézet leendõ gyermekfelügyelõi és rendészei a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ különbözõ, gyermek- és lakásotthonaiban fognak 2 hét gyakorlati idõt eltölteni mielõtt „élesben” is megismerkednek a javítóintézetbeli munkával. Mentorok segítségével tanulhatják a szakmát: itt látják majd meg, hogy egy adott szituációban mit tehetnek, mik a kompetencia határaik, kinek kell szólniuk, jelezniük, ha baj van. Ilyen és hasonló kérdésekre kapnak ott majd választ – mondta végül Tóth Ibolya.
 

Horváth Kornélia a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ Nagykanizsai Gyermekotthonának a munkatársa. A gyermekotthonok általános tudnivalóit, felépítésüket, mûködésüket, a gyermekekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat és egyéb gyermekvédelmi tudnivalókat oktat a javítóintézet gyermekfelügyelõinek és rendészeinek.

– Szerteágazó feladatai vannak a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó szakembereknek, így a rendészetnek, de elsõsorban a gyermekfelügyelõknek is – emeli ki Horváth Kornélia. – Ha csak az adminisztrációs teendõket veszem sorra, itt vannak mindjárt az alapadminisztrációs kötelezettségek, például a gyerekek életvezetési naplójának adminisztrálása. Minden gyereknek lesz egy komplett kartonja, amelyben a gyámügyi, bûnügyi, családgondozói okiratai, valamint a belsõ adminisztráció során keletkezõ iratok lesznek elhelyezve. Utóbbi iratok különbözõ helyzetértékelõ papírok, illetve a gyermek javítóintézetbeli életérõl tanúskodó iratanyagok, amelyekben természetesen fel vannak sorolva például a dicséretek, jutalmak, de az is, ha a fiatal valamilyen szabályt szeg. Ezekbõl az okiratokból aztán jól nyomon követhetõ a gyermek élete, fejlõdése és lelkivilága. A gyámhivatal, vagy a bíróság pedig rendre fel is használja e papírokat az egyes döntései kialakításánál. Hasonlóan az intézet vezetése is ezen iratok alapján dönti el például majd azt, hogy a fiatal alkalmas-e arra, hogy külsõ, az intézet falain kívüli foglalkozásra járhasson.
 

– Az oktatással párhuzamosan, június elején megkezdték a munkavállalók a gyakorlati képzést is, melynek keretében az Ûrhajós utcai, illetve a ligetvárosi speciális gyermekotthonban ismerkednek meg az „éles” helyzetekkel. Érthetõ módon elsõsorban a gyakorlati tudnivalók elsajátítására helyezzük a hangsúlyt – fejezte be mondanivalóját a szakember.
 

Dr. Papp Attila