A fürj, a haris és az ugartyúk közül lehet kiválasztani a 2016-os év madarát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján július 27-ig várják a szavazatokat.

Az egyesület 1979 óta választja vagy szavaztatja meg az év madarát, az idén szavazásra ajánlott három madárfajjal Magyarország legértékesebb nyílt, elsõsorban síkvidéki élõhelyei védelmének fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet - tájékoztatta a szervezet az MTI-t.
    A program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, vadászoknak, pedagógusoknak különösen fontos szerepe van. Az év madarára bárki leadhatja szavazatát július 27-én délig a www.mme.hu internetes oldalon.
    Mindhárom madár a természetkímélõ agrárgazdálkodás "nagykövet" fajának tekinthetõ. Színezetét és viselkedését tekintve a fürj, a haris és az ugartyúk is hasonló, tyúkszerû megjelenésû. Földszínekbõl álló, álcázó mintás tollazatot viselnek, talajlakó, rejtõzködõ életmódúak.
    A fürj alig ökölnyi tyúkalakú, ezen belül a fácánfélék közé tartozik, védett, áprilisban érkezik vissza az afrikai telelõterületekrõl. Állománya az 1980-as években erõsen csökkent, azóta lassan, de országosan - igaz, nem kiegyenlítetten - emelkedik. Hosszú távú vonulóként a fürjre is negatívan hatnak az idõjárási szélsõségek, a Szahara déli peremén húzódó Száhel-övezet táplálékhiányos éveinek gyakoribbá válása, valamint a Földközi-tenger észak-afrikai és dél-európai országaiban ma is dívó, nagyüzemi méreteket elérõ madárbefogás és -lelövés. Bár a szárazabb talajú, magasabb füvû réteken és a haszonnövény-kultúrákban is bujkáló, rejtett életmódot folytat, jellegzetes hangja messzirõl árulkodik jelenlétérõl.
    A recsegõ hangot hallató haris nemcsak a síkvidéki, de a dombvidéki és elõhegységi üde, magas füvû rétek védett madara. Ez, valamint hosszú távú vonuló viselkedése fokozottan veszélyeztetetté teszi a fajt: a gépi kaszálás egész fészekaljakat pusztít el, a mediterrán régió kíméletlen madárvadászata pedig a vonuló egyedeket ritkítja folyamatosan. Érdekessége, hogy elsõsorban szürkületkor és éjszaka "énekel".
    Az ugartyúk a madárvilág "mozdulatlanság-mûvész" madara. Álcázó mintás tollazatában bízva többnyire takarás nélkül álldogál vagy üldögél a nyílt területeken. Ha mozognia kell,  szaggatott fejmozgással, illetve nyújtott testtel szaladva teszi. Elsõsorban az esti és a hajnali szürkületben, illetve teliholdas éjszakákon aktív. Sötétben is jól lát, bagolyszerûen hatalmas, sárga szemei segítik rovarokból, bogarakból, apró gerincesekbõl álló táplálékának megkeresésében. Vonuló madár, a telet Észak- és Közép-Afrika félsivatagos és szavannaterületein tölti, Magyarországon elsõsorban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúl gyepein és szikpadkás pusztáin él. Nevével ellentétben nem a tyúkokkal, hanem a lilékkel áll közelebbi rokonságban.
 

Fürj, haris, ugartyúk (Grafika: Kókay Szabolcs)

MTI - Kanizsa