Kétszer két sávos lesz az M70-es, a várost délrõl elkerülõ utat kap Nagykanizsa, 500 hektáros iparterületet hoznak létre, 50 méteres fedett uszoda, valamint multifunkcionális sport-és rendezvénycsarnok is épül a közel jövõben. Emellett a Muravidék fejlesztésére is jut pénz - ezt jelentette be Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke városunkban tett látogatásakor. A kormányfõ és Dénes Sándor polgármester olyan együttmûködési megállapodást írt alá - a Modern Városok Program részeként - amely Nagykanizsa hosszú távú fejlesztési koncepcióját tartalmazza. A megállapodás hátterérõl Lázár Jánost a Miniszterelnökséget vezetõ minisztert kérdeztük.

- A Modern Városok Program tekinthetõ-e a települések adósságátvállalásának folytatásaként? Azaz egy újabb, immár térségeket felkaroló intézkedésnek a kormány részérõl?

- Az adósságátvállalással minden magyar településen konszolidáltuk a helyzetet. Összesen 1300 milliárd forintnyi adósságtól szabadítottuk meg a helyi közösségeket, az önkormányzati rendszer ezt 25 év alatt halmozta fel. Elsõ lépésként tehát levettük a terhet a településekrõl. Amiért most itt vagyunk, hogy együttmûködést kössünk Nagykanizsa fejlesztésérõl. A Modern Városok Program a megyei jogú városokra koncentrál, ezek köré azonban fel lehet építeni az egész ország fejlesztését. A Nagykanizsa vonzáskörzetében lévõ településeknek, így Zalakarosnak is Kanizsán keresztül vezet az út a fejlõdés felé. A környékbeli települések közül az önök városa áll a legjobban, itt a legkisebb a munkanélküliség és a legnagyobb az esélye a munkahelyteremtésnek. A város azonban nem önmagában áll, a környék számára is központi szerepet tölt be, csakúgy, mint a többi megyei jogú város.

- Hogyan készültek a megállapodásra? Betekintést nyerhetünk ebbe a folyamatba?

- A Miniszterelnökség munkatársai elsõként pontosan felmérték, hogy Nagykanizsa milyen állapotban van. A statisztikai, gazdasági, kereskedelmi és egyéb mutatók áttekintése mellett nagyon komoly segítséget jelentettek a város egyik parlamenti képviselõjével, Cseresnyés Péterrel folytatott megbeszélések. Ezen ismeretek birtokában hosszú hetek elõkészítõ munkája során kerestük azokat a pontokat, ahol megállapodás születhet. Jól látszott, hogy Nagykanizsán nem a luxusberuházásokra, hanem a munkahelyteremtésre helyezik a hangsúlyt. Egy hasonló méretû és adottságú városban élek, Hódmezõvásárhelyen, ezért nem ismeretlenek számomra azok a problémák, amelyekkel Kanizsa is küzd. Az elmúlt 20 év az ipar tekintetében például korántsem nevezhetõ szerencsésnek. Ezért is került a mai megállapodás középpontjába a munkahelyteremtés, az ipari területek bõvítése. A gazdaságfejlesztés az elsõ, csak ezt követõen jöhet minden más.
 

- A munkahelyek teremtésénél a kormány abban tud segíteni, hogy Kanizsára irányítson cégeket, vállalkozásokat?

- Sok megkeresést kapunk mind belföldrõl mind külföldrõl és mindent megteszünk azért, hogy ezek egy része Nagykanizsa felé vegye az irányt. Érdekes, hogy még mielõtt megneveznénk Nagykanizsát, mint célt, az elmúlt egy évben beruházni kívánó külföldi cégek szinte mindegyike érdeklõdött a város iránt, hiszen nagyon jók Kanizsa logisztikai adottságai. Nem véletlenül volt korábban erõs az ipara. Egy komoly ipari beruházáshoz azonban legalább 150-200 hektár terület kell, ami sajnos nem áll rendelkezésre. A Modern Városok Program keretében ezt a hiányt tudjuk orvosolni. Komoly elõnyt jelent, hogy nem a semmibõl kell építkezni, a városban erõs a vállalkozói szektor, van egy mûködõ ipari park, így csak területet és lendületet kell adni a már megkezdett folyamatoknak.
 

- Az ipari park bõvítésével kapcsolatban Orbán Viktor beszélt a használaton kívüli honvédségi területeknek a város számára rendelkezésre bocsátásáról. Sok-sok év után hogy sikerült ezt megoldani?
- A miniszterelnök úr utasítani fogja a honvédelmi minisztert, hogy az általa nem használt területeket adja át használatba Nagykanizsa önkormányzatának. Ez közel 100 hektárnyi terület.
 

- Nagykanizsán nagy jelentõsége volt annak, hogy a kormány stratégiai együttmûködést kötött a Honeywell Kft.-vel illetve a GE Hungary Zrt.-vel. Míg az egyik esetben több mint 100 új munkahelyet hozott létre, addig a másik ennyit meg tudott õrizni. Van-e további lehetõség ilyen jellegû együttmûködésekre? Netalán kanizsai céggel is?

- Stratégiai megállapodást csak a nagy cégekkel kötünk, akik valóban érdemben befolyásolják a gazdasági növekedést, segítséget azonban kisebb cégeknek is tudunk adni. A GE fontos lépés volt, sajnáljuk, hogy ilyen helyzetbe került, hiszen ez megviselte a várost is. A magyar állam részben azért vásárolta meg a Budapest Bankot a GE csoporttól, hogy ezzel is megmentse a magyarországi gyártókapacitásokat.
 

- Amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben itt járt, a Hidrofilt Kft.-t szinte csodának minõsítette. Számíthatnak kiemelt figyelemre a kormány részérõl?

- A Hidrofilt olyan mûszaki-technológiai tudás birtokosa, amelyben nagy fantázia és hatalmas lehetõség van. A következõ hét évben a vízkezeléssel, víztisztítással foglalkoznunk kell, erre az Európai Unió is jelentõs mértékû forrásokat különített el. Kifejezetten fontos, hogy egy hazai tulajdonban lévõ magyar cég olyan technológiai fejlesztések birtokában van, amelyek a vizes ágazatban aranyat érnek, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Abban, hogy ezt a tudást hasznosítani lehessen nemzetközi szinten, a külügyminisztériumnak segítenie kell. A Hidrofilt kifejezetten élvezni fogja a kormány támogatását a jövõben.
 

- Orbán Viktor úgy fogalmazott, sokba fog kerülni a Kanizsával megkötött stratégiai megállapodás. A számot lehet tudni?

- Az Ipari Park fejlesztése esetében – ami mintegy 500 hektárt érinthet - legalább 30-40 milliárd forinttal számolhatunk, a déli elkerülõ út 6-7 milliárd, egy nagyjából háromezer ember befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, valamint egy 50 méteres fedett uszoda 3-3 milliárd forint, továbbá a Mura-vidék fejlesztését célzó program, az összesen közel 60 milliárd forint – összegezte Lázár János a rendszerváltoztatás óta Nagykanizsának legnagyobb támogatást nyújtó megállapodást. A Miniszterelnökséget vezetõ miniszter hozzátette: a településen megvalósuló fejlesztéseken túl 2018-ig mintegy 19 milliárd forintból kétszer két sávosra bõvítik a szlovén határhoz vezetõ M70-es utat is.
 

Dóró János