Orbán Viktor miniszterelnök látogatása óta lázban ég a város A Modern Városok Program keretében mintegy 50-60 milliárd forintnyi támogatás érkezik Nagykanizsára és térségébe. A lehetõségért azonban keményen meg kellett dolgozni. Errõl beszélgetett lapunk Rodekné Hederics Erikával, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pályázati Csoportjának vezetõjével.

– Egy hosszú szakmai elõkészítésen van túl a város önkormányzata, mely Nagykanizsa jövõbeni fejlesztéseit volt hivatott megalapozni. Milyen pályázati, tervezési változások jelentették a legnagyobb kihívást?

– Nagykanizsa önkormányzata egy komoly tervezési folyamat végéhez ért, amely mind szakmai, mind szakpolitikai szempontból is rendkívüli munkát igényelt. Ugyanis a 2014-2020-as európai uniós tervezési idõszakra való felkészülésben fontos szerep jutott a megfelelõen elõkészített és megalapozott területi terveknek. Újdonság, hogy a 2014-2020-as fejlesztések elõkészítéseként a megyei jogú városok egy kormányrendelet alapján készítették el a településfejlesztési koncepcióikat és az integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) a korábbi integrált városfejlesztési stratégia (IVS) felülvizsgálatával.
A 2014-2020-as tervezés tekintetében a megyei jogú városok elsõdlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítettek a gazdaságfejlesztést és a településfejlesztést egyaránt magában foglaló integrált területi programokat, a TOP megadott tartalmi és forrás keretei között. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetû, leszakadó térségek és települések esetében is megtalálja és erõsítse azokat a fejlõdést szolgáló elemeket, amelyekkel lehetõségeik és erõforrásaik kibontakoztathatók, vagyis a kitörési pontjaik aktivizálhatóak. A TOP elsõdleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. Jelenleg a TOP azon operatív program, amely biztosíthatja a fõ kereteket a területi fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Az elõzõ, 2007-2013-as idõszakkal ellentétben, a 2014-2020-as ciklusban a megyei jogú városok tervezési kerettel rendelkeznek, úgynevezett dedikált forrást kapnak, így a programokba kerülõ projektek finanszírozása biztosítottá válik, természetesen azok szakmai minõsége alapján.

– Mi volt a legfontosabb kiindulópont Nagykanizsa és a térség számára?

– Az ITS Megalapozó Vizsgálata azt mutatta, hogy a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés alapvetõ fontosságú Nagykanizsán és a környezõ leszakadó térségben, a meglévõ kiemelkedõ gazdaságfejlesztési lehetõségek kiaknázásával. Meglepõ, de Nagykanizsa körül a GINOP szegénységtérképe szerint olyan települések vannak, amelyek ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint Észak-Magyarország közismert leszakadó térségei. Ezért Cseresnyés Péter képviselõ úr és a város vezetése úgy döntött, hogy a város TOP forráskereteinek 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja, ezen belül pedig konkrétan Gazdaságfejlesztési intézkedésekre a források 43,58%-át.

– Mit jelent ez a mindennapok világából szemlélve, milyen fejlesztések szükségesek?

– Egy közös, a képviselõ úr és a város vezetése által szorgalmazott feltáró munka során kirajzolódott, hogy a legfontosabb eszköz az ipari munkahelyteremtõ beruházásokhoz szükséges háttér, infrastruktúra és új ipari területek kialakítása. Emellett lényeges a mobilitási feltételek, a közlekedés biztosítása, valamint a városias, szolgáltatási háttér kiépítése és a megfelelõ befektetésösztönzés. A városközpont megkezdett megújításának folytatása, tehát az urbanizációs háttér fejlesztése nélkülözhetetlen, mert az itt élõk életminõségét és a munkahelyeket teremtõ befektetõk döntéseit ezek alapvetõen befolyásolják. Ezért a városközpont megújításának folytatása lényegében a gazdaságfejlesztés szerves része, mint ahogy a barnamezõs rehabilitáció is.

– Mitõl sikerült áttörést elérni abban, hogy Nagykanizsa kiemelt fejlesztési területté vált?

– Rendkívül fontosnak ítélem meg a város országgyûlési képviselõjének, Cseresnyés Péternek valamint a város vezetésének azt a felismerését, mely szerint Nagykanizsa ugyan a Nyugat-dunántúli régióban fekszik, azonban gazdasági mutatói azonosak vagy nem érik el az Észak-Magyarországi megyei jogú városok hasonló mutatóit. Képviselõ úr több alkalommal személyes, illetve írásos megkeresések alkalmával jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, hogy Nagykanizsa valós gazdasági lehetõségei és a fejlesztéspolitikában alkalmazott besorolása nem teszik lehetõvé a térség hatékony gazdasági fejlesztését. Nagykanizsa a fejlettnek számító Nyugat-Dunántúli régió tagjaként a legalacsonyabb támogatás intenzitásban részesül. Õ indítványozta, hogy Nagykanizsa és térsége gazdasága fejlesztésének, versenyképessége és foglalkoztatási szintje növelésének, valamint a város körüli hátrányos helyzetû települések felzárkóztatása érdekében a Nagykanizsai járás valamint a szomszédos Letenyei járás területén a legmagasabb támogatás mértéke ugyanúgy 50%-os mértékû legyen a 2014-2020 közötti idõszakban, mint a Nagykanizsával közvetlenül határos kevésbé fejlett Somogy megyében. Mindez természetesen a zalai kis és középvállalkozások támogatási intenzitására is nagy mértékben hatással lenne. Mivel az Európai Unió szintjén elfogadott szabályozások végleges formájukban kialakultak, ezért a jelenlegi támogatási periódus ideje alatt a szabályozás megváltoztatására nincs lehetõség, ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte, hogy a megyében más támogatási kategóriák is alkalmazhatók, melyre az úgynevezett csoportmentességi rendelet ad lehetõséget.

– Mi lehet akkor Nagykanizsa és a térség fejlõdésének a kulcsa ebben a környezetben?

– Cseresnyés Péter képviselõ úr és a város vezetõi számára világossá vált, hogy a kialakult helyzet a jelenleg alkalmazott keretek mellett csak a nagykanizsai térségi programok kiemelt támogatásával kezelhetõ. Ennek keretében egy olyan programcsomag valósítható meg, amely biztosítja a források leghatékonyabb felhasználását, a létrejövõ beruházások gazdasági hasznosulását mind az országos, mind a mikroregionális területen. A nemrégiben bejelentett országos döntések már ezt tükrözik vissza, tehát sikerült elérni a kiemelt támogatást. Lényegében tehát azt érte el a képviselõ úr az elmúlt hónapok és évek kitartó munkájával, eredményes tárgyalások sorozatával, hogy az ország vezetõi, és Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta, hogy Nagykanizsa és a térség kiemelt fejlesztési programmal támogatandó. Így a múlt heti komoly döntések, amelyek a város és a Mura-programmal a térség jövõbeni sikerét jelenthetik, tulajdonképpen az õ színfalak mögött húzódó szakpolitikai és politikai tevékenységének is nagyban köszönhetõek.

Kanizsa