Július 24-re halasztotta a határozathozatalt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kontra Zalavölgye Takarékszövetkezet közérdekû perben a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla.

A tegnapi tárgyaláson ismertetett elsõfokú ítélet szerint a Fõvárosi Törvényszék június 11-én kihirdetett határozatában részben helyt adott az MNB közérdekû keresetének. Megállapította, hogy az alperes takarékszövetkezet általános szerzõdési feltételeinek (ászf) az ítéletben felsorolt pontjai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek, ezt meghaladóan a felperes MNB keresetét elutasította. A peres felek pernyertességének arányát 90:10 százalékban állapította meg az MNB javára, egyben kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 135 ezer forint eljárási illetéket, továbbá a felperesnek 635 ezer forint perköltséget. A fennmaradó 15 ezer forint eljárási illetéket a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen az MNB fellebbezett, azt kérte, a pernyertesség arányát 96:4 százalékban állapítsa meg a bíróság. A takarékszövetkezet fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte.
Az elsõfokú ítélet szerint az alperes általános szerzõdéses feltételeinek meghatározott idõszakokban alkalmazott egyes rendelkezései az ügyfelek számára kedvezõtlen szerzõdésmódosítás tilalmáról, illetve új díj vagy költség bevezetésének tilalmáról rendelkeztek, ezért nem tisztességtelenek és nem érvénytelenek. A bíróság ugyancsak elutasította az MNB keresetét annak a pontnak a vonatkozásában, amely meghatározott idõszakban referenciakamatlábhoz kötött szerzõdésmódosításról rendelkezett.
A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy a Fõvárosi Bíróság a magyar állam által viselendõ illeték mértékét 7 ezer forintban, az alperes által fizetendõ illetékét 143 ezer forintban, az alperes által viselendõ perköltséget 673 100 forintban állapítsa meg, és marasztalja el az alperest a másodfokú perköltségben. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsõfokú bíróság pernyertességének arányát tévesen állapította meg. Keresetét nyolc pont tekintetében utasította el, holott keresetpontosításában öt pont tekintetében keresetétõl elállt, ezért a bíróság által megállapított 10 százalékkal szemben csupán 4 százalékban lett pervesztes.
Az alperes takarékszövetkezet az ítélet helybenhagyását kérte. Ellenkérelme szerint soha nem vitatta, hogy általános szerzõdési szabályzatának több rendelkezése nem felelt meg a vonatkozó törvényeknek, 2010. november 27. és 2014. július 19. között azonban csak nem rendszeres díjat emelt, az pedig nem esik a törvény hatálya alá.
A másodfokú tárgyaláson a felperes jogi képviselõje fenntartotta az írásos fellebbezésében foglaltakat, és a bíróság kérdésére megerõsítette, hogy fellebbezése kizárólag a perköltségre irányul. Az alperes ugyancsak fenntartotta ellenkérelmét, és hangsúlyozta, hogy a törvény hatálya alá tartozó költség-, jutalék-, díj- illetve kamat egyoldalú emelésére nem került sor a takarékszövetkezetnél.
Az MNB 16 pénzügyi intézménnyel szemben indított közérdekû keresetet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön-, és lízingszerzõdéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minõsített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt. A pénzügyi intézmények közül 138 úgy nyilatkozott, hogy 2010. november 27. és 2014. július 19. között nem volt náluk egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményezõ szerzõdésmódosítás, 56 pedig alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerzõdésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal, ellenük nem indított pert az MNB.

MTI - Kanizsa