A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,35 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács kamatdöntõ ülése után elmondta: az alapkamat-csökkentési ciklus véget ért, és az MNB a következõ években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be. Londoni pénzügyi elemzõk szerint a keddi kamatcsökkentés után legalább a jövõ év végéig változatlan marad az MNB alapkamata.

A monetáris tanács a Magyar Nemzeti Bank honlapján közölte: az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú teljesítését és a reálgazdaság ennek megfelelõ mértékû ösztönzését biztosítja. A tanács közleménye szerint a jegybanki elõrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.
Matolcsy György a kamatdöntés után kiemelte: lezárult a kamatvágási ciklus, az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatvágással lezárta a második ciklust és hosszan tartó stabil monetáris környezet fenntartására törekszik majd az 1,35 százalékos alapkamattal. A tavaly ugyancsak júliusban lezárt elsõ kamatvágási ciklussal együtt összesen 29 alkalommal csökkentett kamatot a monetáris tanács - emlékeztetett rá Matolcsy György.
A jegybank elnöke elmondta: ezalatt a 29 hónap alatt "hatékonyan mûködött a monetáris transzmisszió", ami azt jelenti, hogy mind a vállalati, mind a lakossági banki termékek kamatai csökkentek, de az állampapírok hozama is mérséklõdött a kamatcsökkentések hatására. Matolcsy György hangsúlyozta: az eddigi kamatcsökkenések - a keddi vágást nem számítva - összesen 700 bázisponttal vitték lejjebb a lakáskölcsönök kamatait, és 500 bázisponttal csökkentették a vállalati folyószámla kamatokat.
Az MNB elnöke kiemelte: az alapkamat-mérséklések egyúttal 300 milliárd forinttal csökkentették a központi költségvetés éves kamatterhét.
Londoni pénzügyi elemzõk szerint a keddi kamatcsökkentés után legalább a jövõ év végéig változatlan marad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzõház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezetõ közgazdásza a monetáris tanács kamatdöntését és Matolcsy György bejelentését kommentálva közölte: megítélése szerint az utalás a hosszan tartó, laza monetáris politikára azt jelentheti, hogy a monetáris tanács igyekszik mérsékelni az egyes piaci szereplõk körében egyre erõsödõ rövid távú kamatemelési várakozásokat. A Capital Economics vezetõ londoni elemzõje szerint a reálgazdaságban még meglévõ kapacitástöbblet, valamint az alacsony nyersanyagárak valószínûleg 2015-ben és 2016-ban is az MNB 3 százalékos központi célja alatt tartják az éves magyarországi inflációt.
Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó fõközgazdásza a keddi kamatdöntést és Matolcsy György bejelentését kommentálva úgy vélekedett, hogy az utóbbi idõszakban tapasztalt forinterõsödés valószínûleg nagyobb mértékben szigorította a monetáris kondíciókat, mint amennyit az MNB még elfogadhatónak tart, és a monetáris tanács ezért dönthetett a konszenzusos várakozást meghaladó kamatcsökkentés mellett.
Tartósan alacsony maradhat az alapkamat, bár vannak nemzetközi kockázatok - vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó hazai elemzõk. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõjének álláspontja szerint az alapkamat tartósan alacsony maradhat, 2017 elõtt nem számít a 3 százalékos inflációs cél elérésére. Hozzátette: a kamatemelés igen fokozatos és mérsékelt lehet, legkorábban a jövõ év õszén lehetséges, 2016 végére pedig 1,75 százalékos alapkamat esélyes.
Balatoni András, az ING Bank vezetõ elemzõje úgy vélte, az inflációs dinamikától függ, hogy meddig lehet alacsony szinten tartani az alapkamatot, ha a jelenlegi pályán halad a fogyasztói árindex, akkor 2016-ban igazítani kell a kamatszintet. Az iráni konfliktus megoldása például csökkentheti az energiaárakat, ami ismételten lefelé módosítaná az inflációt, így nehéz megjósolni mikor normalizálódik a fogyasztói árindex.
A Nézõpont Intézet elemzõinek kommentárja szerint a piaci szereplõk alacsony inflációs várakozásai és a tartósan alacsony költségkörnyezet - az olaj, az élelmiszer és a tartós fogyasztási cikkek alacsony ára - következtében a kamatcsökkentési ciklus folytatása érthetõ, bár a piaci várakozásokhoz képest a monetáris tanács döntése mégis meglepetés. Az Európai Unióban is megfigyelhetõ, hogy a továbbra is visszafogott keresleti környezet szintén laza monetáris kondíciókat vetít elõre - írták.
Németh Dávid, a K&H Bank vezetõ elemzõje kiemelte, hogy a magyar 1,35 százalékos kamatszint alacsonyabb a 1,5 százalékos lengyel kamatszintnél. Rámutatott, hogy az úgynevezett hosszú lejáratú - például a tízéves - lengyel állampapírok hozama mintegy 70 bázisponttal elmarad az azonos futamidejû magyar papírokétól, és ez azt jelzi, hogy Lengyelországot kevésbé tartják kockázatosnak a befektetõk. Kuti Ákos, az Equilor vezetõ elemzõje kifejtette: a befektetõk arra rendezkedtek be, hogy a monetáris tanács keddi döntése volt az utolsó lépés a márciusban újraindult kamatvágási ciklusban.
 

MTI - Kanizsa