Korok és kultúrák találkozása a szabadtéri néprajzi gyûjteményekben címmel kétnapos konferencia kezdõdött szerdán Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeumban.

A szabadtéri múzeumokat több évtizedes együttmûködés jellemzi, közösen alakították ki a profiljukat és azt a technológiát, amelyekkel felépítették a skanzenket - emlékeztetett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum fõizgató-helyettese.
Bereczki Ibolya felidézte: az országban elsõként Szentendrén alapították meg a szabadtéri múzeumot, ugyanakkor legelõször, 1968-ban a Göcseji Falumúzeum nyitotta meg kapuit.
Szólt arról is, hogy megújulási folyamaton mennek keresztül a központi, szentendrei szabadtéri múzeum, a regionális - egy-egy vidék, tájegység kultúráját, építészetét, életmódját reprezentáló - skanzenek és a hálózathoz tartozó tájházak, néprajzi gyûjtemények. A kétnapos konferencián a szabadtéri múzeumok vezetõi az ezzel kapcsolatos kérdéseket, a megújulás lehetõségeit vitatják meg. A csütörtöki mûhelybeszélgetés témája a 2014-2020-as ciklusra tervezett, közös európai uniós pályázati konstrukcióra való felkészülés lesz - ismertette Bereczki Ibolya.
Kaján Imre megyei múzeumigazgató kiemelte: a szakmai elõadásokon elhangzottak megalapozathatják a Göcseji Falumúzeum fejlesztési irányát, "hogy nézzen ki a múzeum, mit tartalmazzon, milyen funkciók legyenek majd benne, hogy minél jobban meg tudjon felelni a látogatói és a szakmai elvárásoknak".
Tolvaj Márta, Zalaegerszeg alpolgármestere köszöntõjében felidézte, hogy a város két évvel ezelõtt vette át az intézmény fenntartását, de az önkormányzat már a korábbi években is támogatta a falumúzeum rendezvényeit. A konferencia ahhoz tud segítséget nyújtani, hogy a fejlesztés minél magasabb színvonalon valósulhasson meg: az "álom, hogy a skanzen élõ faluként tárja a látogatók elé … a paraszti életformát" - fogalmazott az alpolgármester.
Hozzáfûzte: a szellemiség, a hagyományok megõrzése mellett a tervezett fejlesztésben az idegenforgalom is fontos szerepet játszik. Az önkormányzat forrásai szûkösek, ezért keresni kell azt a forrást, amellyel a fenntarthatóságot hosszútávon is biztosítani tudják.
A zalaegerszegi konferencia vendége a Magyar Mûvészeti Akadémia elnöke. Fekete György a három év múlva megrendezendõ Népmûvészeti és Néprajzi Nemzeti Szalonról számolt be.
A zalaegerszegi születésû Kossuth-díjas mûvész azt hangoztatta, hogy az elsõ népmûvészeti szalon megrendezésében óriási szerepük lesz a skanzeneknek, ezért elõre fel kell készülniük, hogy milyen gyûjteménnyel érkeznek a budapesti Mûcsarnok három hónapon át nyitva tartó kiállítására.

MTI - Kanizsa