Nagyon helyénvaló és támogatandó felvetés egy magyarországi emlékmû felállítása a Szovjetunióba hurcolt több százezer magyar áldozat emlékére - mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna mûsorában.

Földváryné Kiss Réka a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének felvetésével kapcsolatban azt is hangsúlyozta: fontos, hogy párbeszéd induljon arról, hol és milyen formában lehetne a legméltóbb módon felállítani egy ilyen emlékmûvet.
Úgy folytatta: a magyar történész társadalom mostanra már sokkal közelebb van a konszenzushoz azzal kapcsolatban, hogy a 20. században két totális diktatúra sújtotta az országot; 1945-ben "megszállásból megszállásba léptünk". Fontos tudatosítani, hogy nem 1948 volt a fordulat éve, hanem 1945, hiszen abban az évben már tudatos, elõre eltervezett megtorlás érte a magyar társadalom egészét. Három-ötszázezer embert vittek a Gulágra, vallási és politikai meggyõzõdéstõl függetlenül, és közülük sokan sosem tértek vissza - mondta a bizottság elnöke.
Kifejtette, oktatói tapasztalata is az, hogy minél több olyan generáció nõ fel, amelyiknek már nincs személyes tapasztalata az elõzõ rendszerrõl, annál nagyobb feladat hárul a szakemberekre, hogy érthetõen, korszerûen, lényegre törõen elmondják a történteket. A társadalom számára nem eléggé ismert, hogy itt emberekrõl, családokról, generációkról volt szó, és ha sikerül tudatosítani, milyen sokakat érintett a Gulág, akkor az emlékév már elérte a célját - mondta. A Gulág emlékbizottságnak és a kormánynak is nagy szerepe van abban, hogy ezt kiállításokkal, konferenciákkal, és szimbolikus gesztusokkal segítse - fogalmazott Földváryné Kiss Réka.

MTI - Kanizsa