A szõlõtermesztésrõl és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása augusztustól lehetõvé teszi a nem mûvelt borszõlõ ültetvény kivágását, illetve a mûvelést elmulasztó megbírságolását is, a bortörvény módosítása pedig a borhamisítót szankcionálja.

Továbbra is él az a szabály, hogy a borszõlõültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelõen mûvelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem mûveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerû mûvelésére. A továbbra is élõ szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a mûvelésrõl, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.
A módosítás a felszólítás és a használatra történõ meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.
Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történõ kivágására. Amennyiben a növénytermesztési hatóság a szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít meg, akkor - a mûvelés elmulasztása miatt - hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.
Szintén augusztus elsõ napjától hatályos a bortörvény következõ kiegészítõ szabálya: a hegyközségi tanács közgyûlési határozatban legfeljebb 5 évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezõ borászati terméket hamisító - vagy hamis termékjelölést alkalmazó - hegyközségi tagot az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától.
A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot is.

MTI - Kanizsa