A „Kistérségi Közkincs – Kerekasztal 2009” fórum két központi témával zárult. A múzeumi néprajzi gyûjtemény közkinccsé tétele, valamint a különbözõ korosztályok szerepe a közmûvelõdésben témakörökkel.

A Halis István Városi Könyvtárban megrendezett fórumot a Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közmûvelõdési Kft., valamint a Nagykanizsa Kistérség Többcélú Társulás közösen szervezte A konferenciát Marton István polgármester nyitotta meg. A múzeumi néprajzi gyûjtemény közkinccsé tételérõl Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum Igazgatója tartott elõadást, míg az „örökségvédelem” fontosságáról, a néprajzi gyûjtemények létrehozásáról, a gyûjtött anyag közkinccsé tételének lehetõségeirõl Horváth Jánosné, az Együtt Kiskanizsáért Egyesület elnöke beszélt. A konferenciát Horváthné Bagó Mónika, a Nonprofit Kft. ügyvezetõje zárta. . A projekt az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával valósult meg.

Beszélgetésünkben elsõként a múzeum feladatáról kérdeztük Száraz Csilla igazgatónõt.
– Ide tartozik a gyûjtés, a nyilvántartás és a tudományos feldolgozás mellett a bemutatás, amit nevezhetünk közkinccsé tételnek is. A tárgyak, dokumentumok bemutatására több lehetõség is adódik. A bemutatás formái közé tartoznak a kiállítások, ezen belül az állandó, az idõszaki, a kamarakiállítások, de támogatjuk a külsõ helyszínen rendezett kiállításokat is. Segítünk, és megfelelõ õrzés esetén kölcsönzünk tárgyakat, megvalósítunk kiállításokat egy-egy községben is. Ilyenkor a már korábban a településrõl bekerült tárgyakat mutatjuk be, elõvesszük, restauráljuk õket. Ennek sokszor az a hozadéka, hogy a múzeum is gyarapszik. A kiállítás kapcsán gyûjtéseket kezdeményezünk, a lakosságot is bevonjuk a múlt felkutatásába. Fontosnak tartjuk, hogy egy-egy falu is törekedjen a múltjának megõrzésére. Támogatjuk a tájházakat, új tájházak létrejöttét, ami szintén közkinccsé teszi a 19-20. század lakáskultúráját, bemutatja a hétköznapokat. A tájház egy faluban biztosítja a múlt és a jelen folyamatosságát. Egy-egy tárgy, és történetének megismertetését szolgálja a „Hónap mûtárgya” kiállítás sorozat. A legtöbb múzeumban egy jól látható helyre rakott vitrinben mutatnak be csupán egy tárgyat, írják le annak történetét. Ezt ma már az internetes honlapján is bemutatja sok intézmény. A bemutatás egyik modern formája a látványraktárak kialakítása. Megvalósítása, és a leletanyag ilyen jellegû bemutatása újszerû a magyar muzeológiában. A nemzetközi muzeológiában az elmúlt évtizedben kibontakozó folyamatokhoz igazodva, hazai múzeumok is törekedtek a látványraktárak kialakítására. Pályázatok útján több országos múzeum is megvalósította már. Például a Szentendre Skanzen, Magyar Nemzeti Múzeum, de kisebb múzeumok esetében is van erre példa: pl. Vásárosnamény, Beregi Múzeum. A látványraktár kettõs cél megvalósítását teszi lehetõvé: egyrészt a látogatóbarát múzeum programhoz illeszkedve megnyílik az intézmény raktára az érdeklõdõk és a szakmabeliek részére egyaránt, másrészt a raktárakban lévõ múzeumi tárgyak számára a jelenleginél lényegesen kedvezõbb tárolást és megõrzést biztosít. A látványraktár gyakorlatilag átmenet a hagyományos értelemben vett kiállítás és raktár között, nagymennyiségû tárgy szisztematikus csoportokban történõ bemutatását teszi lehetõvé. Különös elõnye a látványraktárnak, hogy dinamikusan bõvíthetõ és átalakítható a szükségleteknek megfelelõen.
– A közkinccsé tételnél mit tud nyújtani az Internet?
– Lehetõséget biztosít a digitális gyûjtemények bemutatására, a virtuális kiállítások elkészítésére, interaktív számítógépes programok megalkotására. Egy modern múzeumnak, ahogy azt Berecz Ibolya, a szentendrei Skanzen munkatársa fogalmazta meg, modern interpretálási módszereket és eljárásokat kell alkalmaznia. A nyilvánosságra hozatal technológiája azonban az elmúlt évtizedben gyökeresen és rohamosan megváltozott. A múzeumnak ki kell lépnie az "elefántcsonttoronyból", és arccal a látogató felé kell fordulnia a valóságban és virtuálisan egyaránt. Az ismeretközvetítõ szerep a múzeum feladati között még inkább meghatározóvá válik a jövõben, és ebben a digitalizált tartalmak alkalmazásának, használatának szerepe is folyamatosan nõ. Gyakran kérdezik tõlünk, hogy ha ilyen sok tartalmat nyújtunk virtuálisan, akkor eljön-e hozzánk a látogató, ha mindent megtud rólunk odahaza, a fotelbõl. A válasz a kérdésre igen, ezt igazolják a látogatói kérdõíveink adatai. A digitalizált gyûjtemények közzétételével olyan anyagok is bekerülnek a tudományos vérkeringésbe, amelyek a hagyományos technológia alkalmazásával nem, vagy csak korlátozott mértékben váltak volna ismertté. Ez egyrészt a tudományos feldolgozó munka számára is új, szinte korlátlan lehetõségek kapuját nyitja meg, másrészt az oktatás és az ismeretek közvetítése területén eddig ismeretlen források használatát teszi lehetõvé a legszélesebb közönség számára. E folyamatok nyomán és eredményeként a közzétett digitális tartalom értékké és értékközvetítõvé válik, így a múzeumok szerepét társadalmi szinten újraértelmezi, komoly szemléletváltást segít elõ. A múzeum kultúrában elfoglalt helyét erõsíti. Az internet nyújtotta lehetõségek kiváló teret biztosítanak a múzeum közönséggel való kommunikációjára. Helyesebben csak biztosítanának, mert egy igazán interaktív honlap mûködtetésére ma csak az országos nagy múzeumoknak van lehetõségük. Természetesen a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Thúry György Múzeum is törekszik, és jó úton halad egy interaktív honlap felé, de egyelõre egy érdekes, a kiállításainkat bemutató honlapunk van. Szintén csak a nagy múzeumoknak van lehetõségük az ezidáig múzeumba került anyagok tematikus digitális feldolgozására, adatbázisok elkészítésére. Mi magunk szkenneljük a fotóinkat, régi térképeinket, századfordulós képeslap gyûjteményünket. Az állandó kiállításba már olyan interaktív számítógépes program került Kunics Zsuzsanna muzeológus és az Alma Mater Bt. munkája nyomán, ami századfordulós képeslapjaink digitalizált változatát tartalmazza és helyezi el a mai várostérképen.
– Röviden bemutatná a Thúry György Múzeum néprajzi gyûjteményét?
– A piarista tanárok által létrehozott szerény néprajzi gyûjtemény a háborús években elpusztult. Az államosítás után kinevezett elsõ igazgató, Szentmihályi Imre néprajzos volt, de alig kezdte meg munkáját, Zalaegerszegre helyezték. Az õt 1950-ben néprajzosként is követõ Kerecsényi Edit gyûjtõkörzetéhez akkor a kanizsai, letenyei, 1962-ig pedig még a csurgói járás tartozott. E tizenkét év alatt az alábbi településeken lelkes honismereti kutatók segítségével, a néprajz szinte minden területére kiterjedõ sokrétû felderítõ munka folyt. Így Kiskomárom, Galambok, valamint Nemespátró, Csurgó és környékük népviseletérõl, fehérhímzésérõl, gazdálkodásáról, a muramenti horvát falvak néprajzi sajátosságairól, az erdõben különösen gazdag települések gyûjtögetõ – vadfogó gazdálkodásáról, és a legjelentõsebb kismesterségekrõl, fõképp a fazekasságról és takácsmesterségrõl. A jelenleg 14.906 darabos gyûjtemény a néprajztudomány csaknem teljes területét felöleli. Leggazdagabb a viseleti, a szõttes, a kismesterségek és a népszokások gyûjteménye, de a hajdani hatalmas uradalmak pásztorainak hagyatékából is szebbnél-szebb karcolt, vésett, spanyolozott díszû darabokat õrzünk. Szeretném kiemelni, hogy a közkinccsé tételben nagyon fontos az élményszerû megközelítés, az interaktivitás, hogy a látogató ne csak passzív szemlélõje, de részese is legyen egy-egy kiállításnak, múzeumi programnak. Az interaktivitás, az élmény az, ami kiváltja a múlt iránti tiszteletet, a tárgyak, és használatuk megelevenedése megerõsíti az emberekben annak fontosságát, hogy meg kell õriznünk mindent a múltból a jelen és még inkább a jövõ számára.

– Mindig is érdemes ellátogatni a múzeumba. Modern, interaktív állandó kiállítással és érdekes, sokszor installációjában is újat nyújtó idõszaki kiállítással várjuk a kistérség minden lakóját. Májusban a Múzeumi Világnapon színes múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a gyerekeket. Június 27-én tartjuk legnagyobb rendezvényünket a Múzeumok Éjszakáját, ahol az idén is tartalmas családi programokkal várjuk a hozzánk látogatókat, a harcos kelták világába kalauzoljuk el õket. Hogy ízelítõt kapjanak, honlapunkon megtalálhatják a korábbi évek sikeres rendezvényeinek fotóit. Ezenkívül még lesznek új kiállításaink, szeptemberben nyílik a Vár és Város kiállítás, ahol Kanizsa vára és annak megmaradt emlékei kerülnek bemutatásra.De kattintgatni a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Thúry György Múzeum honlapján is érdemes. A korábban bemutatott, de már lebontott kiállításaink ismertetõ képanyaga kivétel nélkül megtalálható honlapunkon – amit tekinthetünk virtuális kiállításnak is. Hetente megújuló tartalommal nem tudunk jelentkezni, de mindent megteszünk, hogy programjaink idõben feltûnjenek honlapunkon, majd képekben is tájékoztatjuk az érdeklõdõket az eseményrõl. Ne hagyjuk, hogy elkerüljön minket a régmúlt és a hagyomány élménye, ne feledjük a múlt a jelen és a jövõ mindig ölelkezik – összegezte gondolatait Száraz Csilla múzeumigazgató.