Még hosszabb hõségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövõben - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb, honlapján közzétett tanulmányából.

 Lakatos Mónika, Szabó Péter, Szépszó Gabriella tanulmánya szerint a másod-, illetve harmadfokú hõségriadó kritériuma a 25, illetve a 27 Celsius-fokot elérõ napi középhõmérséklet tartós, legalább 3 egymást követõ napon történõ fennállása. A nyári hónapok bármelyikében kialakulhat ilyen hõség, de jellemzõen júliusban és augusztusban fordulnak elõ ilyen forró periódusok.
A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentõ, 27 fokot is meghaladó középhõmérsékletû hõhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek elõtt. A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követõ évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hõhullámból származó napok száma összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hõhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor 11 egymást követõ napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhõmérséklet.
Mint kiemelték: különösen a városlakók számára lehetnek megterhelõek a hõségperiódusok. A városok belseje felé haladva a hõmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hõtöbblet az úgynevezett hõsziget jelensége. A sûrû beépítettség, a csökkenõ átszellõzés, a burkolatok jelenléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényezõk, amik hozzájárulnak a városi hõsziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fûtés és különbözõ ipari tevékenységek során a levegõbe kerülõ hõ, vízgõz, szennyezõ anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A városi hõsziget mértéke hõhullámok idején akár 5–10 fokot is elérhet, így különösen megterhelõ lehet - hívták fel a figyelmet.
A meteorológusok kiemelték azt is, hogy a nappali magas hõmérsékletek mellett igen megterhelõ, ha éjszaka sem csökken 20 fok alá a hõmérséklet. A legtöbb trópusi éjszaka 1992 nyarán volt. A legutóbbi igen meleg nyarakon, 2012-ben és 2013-ban csaknem négy hetet tett ki a trópusi éjszakák száma. A tavalyi, nem kifejezetten a hõhullámokról nevezetes, de ugyanakkor a szokásosnál melegebb és egyben rendkívül csapadékos nyáron 17 ilyen éjszaka volt. Az idei nyáron - az eddigi mérések szerint - 12 trópusi éjszakát rögzítettek a meteorológusok.
A tanulmány szerint a "nagy stresszt jelentõ" harmadfokú hõségriadós napok gyakorisága a következõ évtizedekben kisebb, országos átlagban évi 2-9 napos növekedést mutat, míg a XXI. század végére várhatóan átlagosan 12-26 nappal emelkedik a számuk. Az éghajlat természetes változékonyságából adódóan ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor összesen egy hónapnál is hosszabb ideig ilyen extrém meleg napokat élhetünk át, ugyanakkor elõfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hõhullám lesz. A hõségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést az egyébként is melegebb délkeleti területeken valószínûsítik a modelleredmények - tették hozzá.
Az OMSZ-ban alkalmazott két finomfelbontású regionális éghajlati modell (ALADIN-Climate és REMO) segítségével leírható a hõséggel összefüggõ indexek jövõbeli alakulása - írták a meteorológusok. A harmadfokú hõségriadós események és a trópusi éjszakák 2021–2050-re és 2071–2100-ra várható. A hõségriadókat kísérõ, de a nedvességtõl és széltõl is függõ meleg éjszakák száma szintén növekedni látszik a jövõben. A modelleredmények szerint ebben a harmadfokú hõségriadóknál nagyobb változásra, a következõ évtizedekben országos átlagban 9-16 napos, míg a távoli jövõre 35-37 napos növekedésre számíthatunk.

MTI - Kanizsa