Nógrád megyében vannak a leghátrányosabb helyzetben a fogyatékossággal élõk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint: amellett, hogy ebben a megyében a legnagyobb a fogyatékosság által akadályozottak aránya, az iskolai végzettség tekintetében is az utolsó helyen áll, és a foglalkoztatottak aránya is itt a legalacsonyabb. A legjobb helyzetben a fõvárosban és Pest megyében, valamint a Nyugat-Dunántúlon élnek.

A KSH a 2011-es népszámlálás adatai alapján készítette el legújabb, a fogyatékossággal élõk és a tartósan betegek helyzetérõl és szociális ellátásáról szóló összefoglalóját, amely elérhetõ a hivatal internetes oldalán, a www.ksh.hu-n.
Eszerint a 2011-es népszámláláson valamivel több mint 490 ezren - ez a teljes népesség 4,9 százaléka - azonosította magát fogyatékossággal élõként. (Tartósan betegnek ennél jóval többen tartják magukat: összesen 1,6 millióan válaszoltak igennel erre a kérdésre.)
A leggyakoribb fogyatékosság a mozgássérültség, ezzel jellemezhetõ a fogyatékossággal élõk csaknem fele, a második népesebb csoportot az idõskorban gyakoribb fogyatékosságok - a gyengénlátás, az aliglátás és a nagyothallás - alkotja. A harmadik legnépesebb csoportot a mentálisan sérült- és a súlyos belszervi fogyatékosok alkotják.
A népszámlálási kérdõív azon kérdésére, hogy miben akadályozza a kérdezettet fogyatékossága, a fogyatékossággal élõk 72,6 százaléka nevezett meg legalább egy akadályozó tényezõt, de 8,4 százalékuk azt közölte, hogy a megnevezett akadályozó tényezõk egyike sem nehezíti életét, és 19 százalékuk nem kívánt erre a kérdésre válaszolni.
Az akadályozó tényezõt megnevezõk leginkább a mindennapi életben és a közlekedésben érzik hátráltatva magukat, a válaszadók több mint fele jelölte meg ezeket a kategóriákat, ugyanakkor mindössze a válaszadók 6 százaléka érezte úgy, hogy fogyatékossága a családi életben akadályozza.
A férfiak és nõk aránya megegyezik a fogyatékossággal élõk és a teljes népesség körében: mindkét csoportban ugyanolyan arányú nõtöbblet mutatkozik (férfiak 47, nõk 53 százalék). A fogyatékossággal élõk több mint fele 60 éves vagy idõsebb.
A fogyatékossággal élõk nagyjából fele még mindig csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ötödük érettségizett, és közülük kevesebben jutnak el a felsõoktatásba. A fogyatékossággal élõk csupán 14 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, míg a teljes népességben a foglalkoztatottak aránya 46 százalékot tett ki. A lakóhely is befolyásolja a foglalkoztatási esélyeket: a fõvárostól a községek felé haladva a települési lejtõn csökken a munkaerõpiacra bekapcsolódás valószínûség és nõ az inaktív keresõk aránya.
A fogyatékossággal élõk 92 százaléka magánháztartásban él, de közel 39 ezer ember bentlakásos intézmény - például ápoló-gondozó otthon, idõsek otthona - lakója, miközben a teljes népességben az intézetben élõk aránya 2 százalék. A fogyatékossággal élõk háztartásaira is igaz, hogy többségük családon alapul. A magyar családok 2,3 százalékában van fogyatékossággal élõ gyermek, a 66 ezer fogyatékossággal élõ gyermek közül több mint 10 ezer olyan, akinek egyik vagy mindkét szülõje is fogyatékossággal él.
A 452 ezer, háztartásban élõ fogyatékos túlnyomó többsége lakásban lakik, 638-an azonban a lakás alapvetõ kritériumainak nem megfelelõ egyéb lakóegységben élnek. A fogyatékos emberek közül többen élnek egy és kétszobás lakásban, és kevesebben négy vagy annál több szobás lakásban.
A 19 megyébõl 11-ben az országos átlag (4,9 százalék) feletti a fogyatékossággal élõk aránya, a legnagyobb arányban Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élnek, mindhárom megyében meghaladja a 6 százalékot a népességen belüli arányuk, ami az országos átlaghoz képest közel 2 százalékos többletet jelent. A fogyatékossággal élõk aránya az ország nyugati részén, azon belül Gyõr-Moson-Sopron és Vas megyében, illetve Budapesten a legalacsonyabb, de az Észak- és a Nyugat-Dunántúli régió valamennyi megyéjében az országos átlag alatt marad.
A KSH elemzése szerint a legnagyobb arányban a Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei fogyatékossággal élõk érzik akadályozva magukat, ugyanakkor az észak- és nyugat-dunántúli megyék mindegyikében országos átlag alatti ez az arány.
A fogyatékossággal élõk 8 százaléka intézeti lakó, kiugró az intézetben élõk aránya Vas megyében, ahol a fogyatékossággal élõk 17,6 százaléka tartozik ebbe a csoportba, miközben Budapesten csupán 5,5 százalék az intézetben élõ fogyatékosok aránya. A fõvárosi fogyatékossággal élõk iskolai végzettsége jóval az országos átlag feletti: Budapesten a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya (39,7 százalék), egyúttal itt rendelkeznek a legnagyobb arányban egyetemi vagy fõiskolai diplomával a fogyatékossággal élõk (19,1 százalék). A fõvárosi fogyatékossággal élõk vannak a legkedvezõbb helyzetben a foglalkoztatottság szempontjából is: 18,4 százalékuk foglalkoztatott, míg a legrosszabb mutatóval rendelkezõ Nógrád megyében ez az arány csupán 10,2 százalék.
Nógrád megyében vannak a leghátrányosabb helyzetben a fogyatékossággal élõk. Amellett, hogy ebben a megyében a legnagyobb a fogyatékosság által akadályozottak aránya, az iskolai végzettség tekintetében is az utolsó helyen áll, és a foglalkoztatottak aránya is itt a legalacsonyabb - foglalta össze a KSH.

MTI - Kanizsa