A közszolgálati etikai és integritástréningen 8375-en vettek részt - hangzott el a Korrupció megelõzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése címû projekt záró konferenciáján.

Az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam által nyújtott 680 millió forintos támogatásból megvalósuló projekt célja a társadalom által érzékelt hivatali korrupció megelõzése és szintjének csökkentése volt. A program keretében 120 embert képeztek ki integritástanácsadónak, integritásmenedzsment-tréningen pedig 751-en vettek részt.
Létrehozták a korrupciós kockázatok felismerését és kiszûrését támogató integritástanácsadók hálózatát is, és kialakítottak egy, a közérdekû bejelentések megtételére szolgáló elektronikus rendszert is.
A Magyarországról készült OECD-jelentés példaértékû, nemzetközileg elismert, sikeres fejlesztésként nevesíti a projektben kifejlesztett és megvalósult antikorrupciós képzéseket.
Tóth Judit, a Belügyminisztérium Támogatás-koordinációs Fõosztályának vezetõje elmondta: a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetésével 2012-ben indult, majd a Belügyminisztériumhoz került programot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Védelmi szolgálat alkotta konzorcium valósította meg, az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Államkincstár munkatársainak közremûködésével.
Elõrevetítette: a projekt eredményeit tovább kell vinni, amire újabb uniós források állnak rendelkezésre.
Báger Gusztáv, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Integritás Tudásközpont vezetõje azt mondta: a projekt általános szakmai célja kettõs volt: a hivatali korrupció érezhetõ csökkentése és a közigazgatási célok iránti közbizalom javítása. Kitért rá, hogy az integritás - mint a közszolgálati feladatok ellátása érdekében végzett, a társadalmi és szakmai normák szerinti cselekvés - állt a projekt középpontjában. Ennek jellemzõ vonásai a szakmai felkészültség, az elfogulatlanság, a jogszabályok megtartása, az erkölcsi feddhetetlenség és felelõsség, valamint a közösségi érdekek elõtérbe helyezése. Az integritás erõsítése segíthet a korrupció megelõzésében is - tette hozzá.
Gulyás Attila, az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatalának fõosztályvezetõje arról beszélt, hogy a hivatal honlapján keresztül tehetõek közérdekû bejelentések, idén az eddigi adatok alapján 15-16 százalékos növekedés figyelhetõ meg a múlt évhez képest. A bejelentések a korrupciós jelzések mellett közbeszerzési eljárások problémáiról, rendõrségi ügyekrõl, adócsalásról szólnak, valamint a büntetõügyek mellett fogyasztóvédelmi, egészségügyi, környezetvédelmi, közlekedési jellegûek. A közérdekû bejelentéseket tekintve leginkább érintett eljáró hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, utána önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, majd a rendõrség következik.
Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat fõosztályvezetõje többek között arról beszélt, hogy korrupcióellenes kampány indul televíziós, rádiós, internetes és nyomtatott felületen is.

MTI - Kanizsa