Valószínûleg négy és nyolc év közötti lehetett az a kisgyermek, akinek a csontvázára a fenékpusztai római kori erõd ásatása közben bukkantak rá a napokban a régészek. A Balaton római neve, a Pelso után Pelsina névre "keresztelt" gyermek a fürdõ egyik medencéjében feküdt - mutatta be az idei feltárások eredményét hétfõn a helyszínen az MTI-nek az ásatások vezetõje.

Tamáska Orsolya elmondta: egyelõre megoldásra váró rejtély, hogy mikor és miként került a még meghatározatlan nemû gyermek csontváza a mintegy 600 négyzetméteres fürdõ egyik medencéjének aljára. Annyi bizonyos, hogy a feltehetõen a 4. században épült, 15 hektáros római erõd klasszikus fürdõjét már nem használták, amikor a kisfiú vagy kislány holtteste odakerült, valószínûleg a késõbbi századokban.
A Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén 2009 óta folyik német és magyar együttmûködésben az egykori erõd vagy inkább erõdváros régészeti kutatása, bár már 130 évvel ezelõtt is voltak itt kezdetleges feltárások - árulta el Tamáska Orsolya. Hozzátette, hogy a gyermekcsontváz inkább csak egy érdekessége az idei munkáknak, amelyek során a Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Közép-Kelet-európai Kutatóintézet, valamint a zalaegerszegi Göcseji Múzeum együttmûködésében négy héten át dolgoznak a terepen magyar és német régészek, illetve egyetemisták.
A kutatás vezetõje azt hangsúlyozta: a 4. században épült római erõd jelentõségét sokkal inkább az adja, hogy az akkori Pannónia tartomány egyetlen olyan központja, ahol a rómaiak utáni korszakot is nyomon lehet követni. A limes, vagyis a római birodalom egykori határvonalának itt lehetett az egyik olyan - mai kifejezéssel - logisztikai központja, ahonnan mezõgazdasági termékekkel látták el nagy körzetben a katonaságot.
Az erõd már méreteiben is mutatja a jelentõségét, hiszen 15 hektáros, szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, ezek valószínûleg a katonák lakótornyai is voltak egyben. Mostanáig 27 épület alapjait tárták fel, köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint a római fürdõ nyomait. Mindezek mellett a rómaiak kivonulása után, már a 6-7. század körül épülhetett az a kora keresztény bazilika, amelynek kövei szintén a falon belül álltak.
A fenékpusztai terepen idén két nagyobb épületegyüttesnél folynak az ásatások. A mintegy száz méter hosszú, belsõ udvarokkal is tagolt palotánál, annak is a déli egységénél, illetve a mai méreteiben is impozáns római fürdõ és a hozzá tartozó, a testkultúrát, a tornát, gyúrást szolgáló helyiségnél.
A palotánál már eddig legalább négy-öt építési fázist sikerült elkülöníteni, mindebbõl már látható, hogy a rómaiak után a területet elfoglaló népesség más technikával emelt benne új oszlopokat, hogy tetõt építsenek. A nagyjából 600 négyzetméter területû fürdõ klasszikus tagolásának köszönhetõen az öltözõ, a hidegfürdõ, az átmeneti helyiségek és a gõzfürdõ, a padlófûtést szolgáló csatornák, sõt a mellékhelyiségek helyét is beazonosították, mindezek során bukkantak rá a gyermekcsontvázra - részletezte Tamáska Orsolya.
A régész beszámolt arról is, hogy egyelõre nem sikerült kideríteni, hogy az erõdítmény épületeit mennyire használták katonai vagy más célokra, de az bizonyosnak tûnik, hogy idõvel a funkciói változtak. Érdekes módon - más római kori ásatásokkal ellentétben - Fenékpusztán még nem sikerült mozaikot vagy falfestményeket találni, amelyek pedig nagyban segítenék az azonosítást. Jobbára pénzérméket, kerámiatöredékeket tártak eddig fel.
Mint Tamáska Orsolya elmondta még: az erõdön kívül korábban feltárt, nagyjából ötezer sírt magába foglaló temetõben körülbelül ezer sírt ástak ki, de a terület mûszeres kutatását szeretnék még idén õsszel folytatni. Remélik, hogy további épületek, nagyobb sírok, mauzóleumok nyomaira is bukkanhatnak, ami újabb feltárásokat indokolhat majd Fenékpusztán.

MTI - Kanizsa