Az adószakértõ szerint jogi és gyakorlati akadályai vannak, hogy az összes vállalkozás számlázását bekössék az adóhatósághoz, így az elektronikusan vagy számítógéppel kiállított számlák valós idejû adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelõzésében.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke az egyesület honlapján fejti ki aggályait, amelyeket az MTI-hez eljuttatott közlemény ismertet.

A közlemény felidézi: Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár nyilatkozata szerint a kormány már dolgozik azon, hogy be lehessen kötni a cégek számlázó rendszereit az adóhivatalhoz, ami megakadályozná az adócsalásokat.
Az adószakértõ szerint az ötlet alapja, hogy 2016. január elsejétõl csak olyan számlázó programot lehet majd használni, amely rendelkezik "adóhatósági ellenõrzési adatszolgáltatás" funkcióval, és az ellenõrzések során adatot tud exportálni. Zara László szerint ez azonban nem teremt folyamatos és valós idejû adatátvitelt, csak az ellenõrzéskor gyorsítja majd a lekérdezést, így ez nem lesz alkalmas a megelõzésre vagy az elõzetes kockázatelemzésre.
Hozzáteszi, hogy az uniós áfa-irányelv nem teszi lehetõvé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezõvé tegyék minden vállalkozás számára az elektronikus számlázást, vagyis a számlatömbös vállalkozások számláit továbbra sem fogja látni a hatóság.
Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a "szállítók", hanem a "vevõk" adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfa-irányelv azonban tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túlmenõen bármely uniós tagország általános jelleggel többlet kötelezettséget írjon elõ. Ha pedig a vevõ adószáma nem szerepelhet a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenõrizni az áfa-bevallásokat. A magyar szabályozás persze ezt semmibe veheti, de akkor felmerülhet egy újabb kötelezettségszegési eljárás a magyar állam ellen - vélekedik az adószakértõ.
Zara László úgy véli, hogy az ötlet megvalósítása plusz költséget és feladatot jelentene a vállalkozásoknak, és reálisan 5-8 évet venne igénybe a megvalósítása. A vállalkozások és a hatóság oldalán felmerülõ plusz költségek megtérülését akkor lehetne felmérni, ha az adóhivatal elárulná, hogy ettõl az intézkedéstõl mennyi plusz bevételt remélnek - teszi hozzá.
"A vállalkozások számlázó szoftvereinek bekötése a NAV-hoz egy olyan rendszer kiépítésének ötlete, amely jelen jogszabályi keretek között megkerülhetõ lenne, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna" - idézi az egyesületi elnököt a közlemény. Véleménye szerint az elképzelést csak az érintettekkel (minden vállalkozói érdekképviselettel, az adózási és könyvelõi szakmai szervezetekkel) és más, például informatikai szakértõkkel történõ egyeztetések után lehetne megvalósítani.

MTI - Kanizsa