Augusztus 20-a Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. E nap tiszteletére rendezett hagyományos városi ünnepségünk Deák téri helyszínére a Nagykanizsai Fúvószenekar térzenéje csalogatta délelõtt a városlakókat.

Az ünnepélyes zászlófelvonáson közremûködtek a Kanizsa Lovasklub Hagyományõrzõ Huszárjai, a Történelmi Vitézi Rend Nagykanizsai Hadnagysága és a Thúry Baranta Közösség vitézei a történelmi zászlósor felvonultatásával.
A zászlófelvonást követõen a menet az Erzsébet térre vonult, ahol Dénes Sándor polgármester köszöntötte a megjelenteket.

– Augusztus 20-a nemzetünk, magyarságunk legjelentõsebb ünnepe, mely azt hivatott felmutatni, hogy több mint 1000 éve itt él egy közösség, egy kultúra, egy eltökélt nép Európa szívében. Augusztus 20-a annak méltó tanúsága, hogy bármilyen kíméletlen viharokat is kell kiállnunk a történelemben, bármennyire is kétségbe vonható az emberi döntés, mi magyarok egy évezrede igenis meghatározó részei vagyunk az európai és az emberi kultúra egészének. Ugyanakkor nemzeti ünnepeink között azért is különleges e nap – emlékeztetett az ünnepi szónok –, mert olyan eseményt emel a jelenünkbe, amely nem a veszteségeinket, elbukásra ítélt szabadságharcaink árnyékát idézi fel, hanem történelmünk ragyogó dicsõségét.
 

Augusztus 20-ának nincs párja – folytatta a gondolatmenetét Dénes Sándor, mert nem a kegyelettel teljes, bús emlékezést jelenti számunkra, hanem a dönteni tudás, a keresztény Európához tartozás és a megújulás, vagyis a jövõbe vetett hit maradéktalan diadalát. Így ez a nap azért válhatott az egyik legnagyobb ünnepünkké, mert ezt a nagyszerû tényt emeli ki az idõ végtelen folyamatából.
István király történelmi érdemérõl szólva a polgármester rámutatott: felismerte, hogy a népvándorlás korszakát le kell zárni, és el kell indulni egy kulturális egység felé, felvéve a kereszténységet, különben eltûnünk a történelem olvasztótégelyében, ahogy az elõttünk lévõ, itt a Kárpát-medencében élõ népek. Hittel és erõvel, de beillesztette hazánkat az európai államok sorába.
Ennek köszönhetõ – jegyezte meg, hogy több mint 1000 éve vagyunk itt államiságunkat megõrizve a Kárpát-medencében, többször is megvédve az európai értékeket és kultúrát, feltartóztatva a ránk özönlõ népek hadát.
Szent István királyunk annak ellenére kiállt valami mellett, amiben hitt, amit jónak tartott, hogy a népe egy része ellene volt. Sík Sándor drámájában e bensõ küzdelemrõl tanúskodnak István király szavai: „Akarom, hogy éljenek, még ha õk maguk nem akarják is. Megépítettem az én nemzetemet, az én nemzetem ellenére is. Ezért állított ide az Úristen.”
Azt üzenik szent királyunk szavai és tettei, hogy tiszteljük a hagyományunkat, és merjük felvállalni a küzdelmet a saját értékeink és döntéseink érdekében – fogalmazott a városvezetõ.
 

Szent Istvánnak köszönhetjük azt a sziklaszilárd alapot – nyomatékosította, amely a legnehezebb nemzetet próbáló idõkben is nekünk magyaroknak megmaradt. Amelyre a nemzet mindig újra és újra építkezhetett, mint ahogyan ma is újraépítkezik. Szent királyunk mûve tehát jelenkori létünk alapja. István király keresztényi, emberi, államfõi kiválósága mellett a szentsége is példa. Kivételesen nagy volt abban, hogy hivatásnak és szolgálatnak tekintette a királyi feladatot, hõsi szinten gyakorolta a megbocsátást, türelemmel viselte élete keresztjét. Fia elvesztése ellenére, erõs hittel ajánlotta fel Nagyboldogasszony napján a Boldogságos Szûz Máriának a koronát és az országot.
Szent István alapító tette és erkölcsi tanácsai egy korábbi korszak lezárását, és egy új korszak kezdetét jelképezik. Mûve egy olyan embert állít elénk, aki képes volt túltekinteni önnön élete keretein, és olyan döntést tudott hozni, amely egy egész nép sorsát alapozta meg.
Augusztus 20-a ünnepe ezért nekünk, magyaroknak ezt a bátorságot és egyben a megújulás lehetõségét jelenti. Ez a pillére a megtörhetetlen elõrehaladásnak, a munkának, amely elhozza az aratást, és ezzel együtt a testünket tápláló új kenyeret is, mely ünnepünk egyik jelképe – zárta gondolatait Dénes Sándor.
 

Az új kenyeret ökomenikus szertartás keretében Szûcs Imre plébános és Deme Dávid evangélikus lelkész szentelte meg. A kenyeret Dénes Sándor polgármester és Cseresnyés Péter, városunk és a térség országgyûlési képviselõje szegte meg. A kenyérbõl és a vörös borból a közönségnek is jutott kóstoló a Zala Gyöngye táncegyüttes táncosainak jóvoltából. Délután 16 órától még számtalan program, együttesek, zenekarok, és bûvész szórakoztatja az érdeklõdõket az Erzsébet téren, egészen a 21 órakor kezdõdõ tûzijátékig. A Szent István-napi ünnepi szentmise este 18 órakor kezdõdik az Alsóvárosi templomban. Szentbeszédet mond: Váron István plébániai kormányzó.

B.E.

További képek a galériában.