Minden harmadik európai madár veszélyeztetett - derült ki a kontinens vadvilágáról és természetes élõhelyeirõl készített eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelynek nyers változata a The Guardian címû brit napilap birtokába került.

A State of Nature címû jelentés szerint az európai vadgerle-populáció mérete 90 vagy még nagyobb százalékkal csökkent 1980 óta, és a faj hamarosan fenyegetettként kerülhet fel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára. A mezei pacsirták és a kerti sármányok (utóbbi énekesmadarat - illegálisan - vadásszák és fogyasztják Franciaországban) száma nagyjából felére csökkent.
    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által kiértékelt 804 természetes élõhely 77 százaléka bizonyult rossz állapotúnak, és mindössze 4 százalékuknál állapítottak meg fejlõdést. A tanulmány 27 európai uniós ország által 2007 és 2012 között gyûjtött adatok felhasználásával készült. Az eredményeket késõbb fogja hivatalosan nyilvánosságra hozni az Európai Bizottság - adta hírül a The Guardian internetes oldala.
    A tanulmány szerint az intenzív mezõgazdasági termelés és a zöldterületek átalakítása jelentik a legnagyobb fenyegetést Európai növény- és állatvilágára. A vízi utak átalakítása, a természetes élõhelyek széttöredezése és az olyan emberi tevékenységek mint a fegyverrel, csapdával történõ vagy illegális vadászat és a mérgezés ugyancsak súlyos fenyegetést jelentenek a madárállományra.
    A mutatók szerint néhány fenyegetett populációnak - szakállas saskeselyû, túzok, daru - sikerült regenerálódnia, ami az Európai Unió madárvédelmi irányelvéhez kötõdõ projekteknek köszönhetõ. Az Európai Bizottság ugyanakkor most épp ennek, valamint az élõhelyvédelmi irányelvnek a felülvizsgálatára készül.
    Az alpesi régiót - Ausztria, Olaszország, Svájc, Franciaország - viszonylag jól megóvott területként, míg a Norvégia, Finnország és a balti országok alkotta északi félgömbi régiót, valamint a Nagy-Britannia, Nyugat-Franciaország, Dánia és a Benelux államok alkotta atlanti régiót a biológiai sokféleségre nézve veszélyes területekként azonosította a tanulmány. Az atlanti, északi félgömbi és sztyepp régióban - Dél-Moldova, Ukrajna, Oroszország és Nyugat-Kazahsztán - egyetlen erdõ sem bizonyult megfelelõen gondozottnak. A jelentés az európai erdõk 80 százalékát ítélte kedvezõtlennek.
    Az Európai Uniónak hat biodiverzitásra vonatkozó célkitûzése van 2020-ig. Ezek kiterjednek az erre vonatkozó törvények betartására, az ökoszisztémák védelmére, a mezõgazdasági termelés és erdõgazdálkodás fenntarthatóságára, a betelepülõ fajok ellenõrzésére és a globális biológiai sokféleség megõrzésére. 
 

MTI - Kanizsa