Az idei nyár ízelítõt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövõben számíthatunk - összegezte az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt idõszak tapasztalatait az MTI megkeresésére.

A most véget ért nyár az 1901 óta rögzített adatsorban a harmadik legmelegebbnek bizonyult, a forró, aszályos idõszakokat pedig "heves események" zárták le, amik felhõszakadásokkal, helyenként jégesõvel és erõs szelekkel jártak - emelték ki.
Idén nyáron öt hõhullámos idõszak volt, ebbõl a júniusi és az augusztus végi másodfokú hõségriasztást eredményezett, a további három pedig indokolttá tette a legkomolyabb, harmadfokú riasztást. Az elsõ hõhullámot már júniusban megtapasztaltuk, június 11-15. között a napi középhõmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, majd a július 4-8., július 17-24. és augusztus 7-17. idõszakokban a 27 fokot is tartósan átlépte a napi középhõmérséklet. Utóbbiak nyomán az országos tiszti fõorvos hõségriadót rendelt el. Ezt követõen a nyár egy újabb meleg periódussal zárult, augusztus 27-tõl a napi középhõmérséklet ismét 25 fok fölött alakult.
A komoly hõhullámos napok - amikor a napi középhõmérséklet tartósan, legalább három napig meghaladja a 27 fokot - száma több mint három hetet tett ki: 23 ilyen nap volt az idén, ennél csupán 2012-ben volt (eggyel) több. Országos átlagban 41 hõségnapot - amikor a napi maximum legalább 30 fok - regisztrált a meteorológiai szolgálat, ez 19 nappal haladja meg az 1981-2010-es normál értéket. Ezen felül az említett idõszak alapján szokásosnak nevezhetõ két forró - amikor a napi maximum 35 fok, vagy annál magasabb - nappal szemben idén országosan 13 ilyen nap volt. A legmagasabb hõmérsékletet ezen a nyáron augusztus 12-én Budakalászon mérték, ahol 39,6 fokig melegedett a levegõ. A nyár legalacsonyabb hõmérsékletét július 11-én, Zabaron rögzítették: 3,1 fokig hûlt le a levegõ.
A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy a budapesti, leghosszabb hõhullám 1992 nyarához köthetõ, ekkor 11 egymást követõ nap felelt meg a legmagasabb fokozatú hõségriasztás kritériumának. Az idei leghosszabb hõségriasztás megközelítette ezt, 10 napos volt, augusztusban. Az állóvizek hõmérséklete is szokatlanul magas volt a hosszantartó hõség miatt: augusztus 10-én Siófoknál 29 fokos volt a Balaton.
Mindemellett ezen a nyáron Budapesten rekordszámú trópusi éjszakát is át kellett vészelni. A fõvárosban összesen majdnem egy hónapot tett ki azon éjszakák száma, amikor a levegõ nem hûlt 20 fok alá. A budapesti éghajlati idõsorban ez a legmagasabb érték 1901-óta.
A jelenlegi adatok szerint összességében a nyári középhõmérséklet 22,1 fok volt, 2 fokkal magasabb a szokásosnál. Különösen magasak voltak a napi maximumok, 2,6 fokkal haladták meg országos átlagban az 1981-2010-es idõszak méréseit. Így az elõzetes adatok alapján a most zárult nyár a harmadik legmelegebbnek bizonyult 1901 óta.
Mindemellett a csapadék szeszélyes idõbeli és térbeli eloszlásban érkezett az idei nyáron. Országos átlagban 136,3 milliméter volt az évszakos csapadékösszeg, ami kevesebb, mint a szokásos 70 százaléka. Az idei nyár az 1901 óta megkezdett sorban a csapadék szempontjából az alsó negyedbe sorolható, azóta ez volt a 26. legszárazabb nyár Magyarországon. Ugyanakkor - mint felidézték - "a szárazsággal járó hõhullámokat megtûzdelõ intenzív események során", helyenként, alig egy óra alatt több mint egyhavi mennyiség hullott. A július 8-án érkezõ markáns hidegfront során, a Fejér megyei Fehérvárcsurgón 30 perc alatt csaknem 40 milliméter esõ hullott. Ehhez az eseményhez köthetõ a nyár legerõsebb széllökése is, Aszódon 130,7 kilométer/órás szelet mértek akkor. Az augusztusi forróságot 17-én, több helyen felhõszakadással, özönvízszerû esõvel járó zivatarok zárták. Budapesten a rendkívüli csapadék városszerte károkat okozott, alámosott utakat, pincéket öntött el. A legnagyobb napi csapadékösszeg 120,5 milliméter volt, ami Tiszaörvény környezetében hullott - írta a meteorológiai szolgálat.
Kitértek továbbá arra is, hogy a Középtávú Idõjárás-elõrejelzések Európai Központja által kiadott elõrejelzések szerint az õsz az átlagosnál melegebb lesz, szeptember és október kissé szárazabb, a november átlagosan csapadékos. Ebben az idõszakban a hirtelen felhõszakadások - mint amiket a nyár során tapasztalni lehetett - nagyon ritkák, inkább "kezelhetõ" esõzések a jellemzõbbek.
A havi középhõmérséklet szeptemberben 15-16, novemberben 4 fok körül alakul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyanakkor megjegyezte: még akkor is, ha az átlagosnál melegebb õsz várható az elõrejelzés szerint, ebbe az évszak végén "bármilyen halmazállapotú csapadék belefér".

MTI - Kanizsa