A Rákosi börtönei címû kiállítás a XX. századi történelem egyik legsötétebb fejezetének állít emléket - mondta Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelõs helyettes államtitkár a tárlat szerdai megnyitóján, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
 

Emlékeztetett, hogy az ötvenes évek elején, a Rákosi-diktatúra idõszakában a fegyházak, börtönök, internáló és munkatáborok teltek meg politikai okból elítélt rabokkal. Több mint 700 ezer embert börtönöztek be, az erre a célra létrehozott erõszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) közremûködésével tömegesen gyûjtötték össze a politikailag veszélyesnek tartott embereket.
A rendszer legfõbb célja a börtönbe és a táborokba zárt emberek százezreinek megtörése volt, ezért a verést "államvédelmi módszerként" írták elõ. A kihallgatások során és a börtönökben a legdrasztikusabb bûncselekményeket követték el, amelynek következtében emberek százai nyomorodtak meg, vagy vesztették életüket - mondta Latorcai Csaba.
A tárlat érzékelteti, hogy a kommunista hatalomátvétel után, a diktatúra kiépítése és fenntartása érdekében Rákosi és elvtársai egyetlen hatalmas börtönrendszerré változtatták az országot, ahol bárkit, bármilyen indokkal megfoszthattak a szabadságától és az életétõl - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A kiállítás ennek a börtönvilágnak egy keskeny szeletét dokumentálja. Az ötvenes évek magyar börtöneit eredeti börtöntárgyak idézik meg, külön molinón mutatják be a Rákosi-rendszer mártírjait. Fotókon, térképeken, verseken és korabeli politikai vicceken keresztül elevenedik meg a korszak szemlélete. A tárlaton látható egy rekonstruált zárka is, amelyet a szegedi Csillagbörtönbõl származó tárgyakkal rendeztek be. A vaságyon ülõ bábu Rákosi Mátyást ábrázolja, utalva arra, hogy az 1930-as években politikai fogolyként börtönbe zárták, ahol csaknem egy évtizeden keresztül "kivételezett bánásmódban" raboskodott.
A kiállítás központi helyén egy bitófa áll (amelyet még a hetvenes években is használtak), azt szimbolizálja, hogy 1948-tól az 1956-os forradalom kitöréséig százakat végeztek ki - mondta Latorcai Csaba.
Hozzáfûzte: a börtönök világa a szabadságról is szól, oly módon, hogy szembesít a szabadság hiányával. Ezért kiemelten fontos, hogy a diákok, a fiatalok a tárlaton keresztül jobban megismerjék ezt a korszakot, mert így "nemcsak a XX. századról való tudásuk mélyülne, de megértenék jelenünk fontos mozgatórugóit, összetevõit, politikai küzdelmeinek a lényegét" - fogalmazott.
Kaján Imre megyei múzeumigazgató úgy vélte, a kiállítás fontos tanulság mindenkinek, azért kell bemutatni, hogy a "rémkorszak" soha többé ne történhessen meg.

MTI - Kanizsa