Miklósfa ebben az évben ünnepli temploma - gróf Festetics Kristóf általi - felépítésének 250. évfordulóját. A visszafogott, bensõ épülést szolgáló megemlékezés elõzõ alkalma a nagyboldogasszonyi búcsú volt, akkor Ocsovai Grácián zalaegerszegi ferences házfõnök prédikált.

Szeptember 13-án Bojtor Róbert esperes – plébános Dékány Sixtus zirci apátot látta vendégül. Õ 2011 óta prézes apátja (más rendekben tartományfõnöknek nevezik ezt az elöljárót) az 1142-ben, II. Géza király hívására hazánkba érkezett ciszterci rend zirci kongregációjának. A rendet ugyan 1950-ben a kommunisták betiltották, Endrédy Vendel fõapátot megkínozták és bebörtönözték, ám 1989 óta újra mûködnek, szerzeteseik fele fiatal.

„Távozz tõlem, sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon.” - kemény szavakkal dorgálta Jézus az õt elõbb még megvalló Péter apostolt. Ugyanis, mikor megjövendölte szenvedését, halálát és feltámadását, a fõapostol szemrehányással illette. A vasárnapi evangéliumhoz fûzte gondolatait a zirci apát, szembeállítva vele a Szûzanya készségét: „Íme, az Úrnak szolgálólánya, legyen nekem a te igéd szerint.” Õ ki tudott lépni a maga világából. El tudott szakadni a maga kategóriáiból. „Hogyan történhet ez, hiszen férfit nem ismerek?” - kérdezte az angyal szavára. Mi is megtapasztalhatjuk, az emberileg lehetetlennek látszót Isten véghezviszi általunk. Megemlítette, mennyire összeköti a miklósfaiakat – Nagyboldogasszony a templomuk – a ciszterci szerzetesekkel a Szûzanya iránti tisztelet. A középkori templomaikban semmi díszítés nem volt, csak a Szûzanya képe. - Az örök élet elkezdõdött. - hangsúlyozta. A keresztvetés nem csak egy egyszerû jámbor szokás. Kifejezem vele azt, amit Mária mondata is mond. Tudom, hogy jó vagy. Bele akarom magam helyezni a te szeretetedbe. Tudom, hogy áldozatod értem való volt. Szentgyónás elõtt ne csak a bûneinket, mulasztásainkat vegyük számba. Vegyük észre a jót, amit Isten kegyelmével képesek voltunk megtenni. Ha jó az Isten, akkor biztosan megörvendezteti õt a mi jóságunk. Mária is Isten kedvében akart járni. Az elfogadás olykor lemondással is jár. Gondoljunk csak arra, amikor szüleink megtudták, hogy gyermekük leszek, sok mindenrõl lemondtak: szabadidõrõl, anyagiakról. Ha Isten jóságára igent mondunk, nem veszítünk semmit. Kérdezzük meg magunktól, milyen az én odaadottságom a hétköznapokban? Dékány Sixtus apát - a Szerzetesség Éve lévén - pár szót szólt arról a speciális hivatásról is, amelyben õk, mintegy közlekedési táblaként, Isten felé segítik tájékozódni az egyházat. A szentmise végén - maga is 12 évig tanult zenét - megköszönte a csak angyaloknak titulált, Metz László vezette Miklósfai Templomi Kórus szolgálatát. Dicsérte az együtt éneklõ - imádkozó híveket, a templom családias légkörét, meghívott mindenkit Zircre, majd ünnepélyes áldás adott.

Kanizsa