Péntekre virradó éjszaka megkezdõdött az ideiglenes mûszaki határzár építése a magyar-horvát határon, a kerítést 41 kilométeren építik ki, és az elsõ védvonal még a nap folyamán el is készül - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában.

 "Ugyanazt az akciót kell végrehajtani, mint amit végrehajtottunk a szerb-magyar határon" - mondta a kormányfõ, közölve, hogy több száz rendõrt és katonát vezényeltek a magyar-horvát határhoz. Tájékoztatása szerint 600 katona már a helyszínen van, a nap folyamán további 500, hétvégéig pedig még másik 700 katona érkezik. Emellett ott van már mintegy 200 rendõr, akikhez pénteken még 100-an, a hétvégén pedig további 500-an csatlakoznak.
A nyugat-balkáni embercsempész-útvonal fennmaradt: Magyarország ugyan meg tudja védeni a magyar-szerb határt, de ez nem szüntette meg a bevándorlóáradat utánpótlását, "azzal kell számolni, hogy Magyarország déli határainál továbbra is elhalad az a hatalmas tömeg, amely korábban Magyarországon keresztül akart Ausztriába jutni" - fejtette ki. A kérdés az - folytatta -, hogy a bevándorlók Horvátországból hogyan folytatják az útjukat. Látható, hogy az egyik ilyen, nem jelentéktelen útvonalat Magyarország felé tervezik, "mi pedig ezt próbáljuk elhárítani" - mondta.
"Nincs olyan homokbucka, vakondtúrás, ami mögé el lehetne bújni úgy, hogy azt remélhetné valaki, hogy törvénytelen módon bejuthat Magyarország területére" - fogalmazott.
Orbán Viktor szerint azonban "amikor helyzet van, akkor mi délrõl, sem a szerbektõl, sem a horvátoktól, nem számíthatunk segítségre".
Rosszabb hír továbbá - folytatta -, hogy Magyarország Nyugatról sem számíthat segítségre, "onnan sem csitul majd a bennünket kritizáló hang". Szavai szerint az európai média és politika egy részében a liberalizmus egy olyan válfaja érvényesül, amely "öngyilkos liberalizmus", mert a saját életformánkat sodorja veszélybe.
A miniszterelnök reméli ugyanakkor, hogy Szlovénia komolyan veszi a schengeni határvédelmet.
Orbán Viktor arról is beszélt a rádióinterjúban, hogy a magyar hatóságok már fogtak terroristát. Mint fogalmazott, "tudjuk, kik szervezték a magyar állammal szembeni támadást szerb területrõl". Hozzátette, az akciót arab és angol nyelven irányították hangosbemondókból "megszervezett médiaháttérrel".
A szerdai röszkei eseményeket úgy kommentálta: Szerbia irányából egy felfegyverkezett támadás érte Magyarországot és a határt védõ - és az emberiesség szabályait a legteljesebb mértékben figyelembe vevõ - magyar rendõröket, amit Szerbia meg sem próbált megakadályozni.
"Mi azt akarjuk bebizonyítani (...), hogy lehet, hogy nagy áradat tart Európa felé, de ha mindenki elvégezné a feladatát, akkor ezt az áradatot meg lehet fékezni, szervezett keretek közé lehet szorítani, és átláthatóvá lehet tenni" - mondta a kormányfõ. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa nem tudja, kiket enged be: nem egyszerûen bevándorlási problémáról van szó, komolyan kell beszélni a veszélyrõl, a terrorizmusról is.
Orbán Viktor ismét kiállt ugyanakkor a Magyarország élõ muszlim közösség tagjai mellett, akik - hangsúlyozta - értékes emberek. Ezzel kapcsolatban kiemelte: vigyázni kell arra, hogy a keresztény Európa melletti magyar nézetek ne öltsenek iszlámellenes köntöst. Magyarország sosem fog iszlámellenes politikát folytatni - jelentette ki.
Az illegális bevándorlás európai kezelésével kapcsolatban azt mondta: ma minden erõt arra kell összpontosítani, hogy az illegális bevándorlás utánpótlását megszüntessék, meg kell szakítani ezt "az üzleti láncolatot". Elsõ a határok megvédése, ezt követõen lehet a már bejöttek elhelyezésérõl vitázni - erõsítette meg álláspontját.
A miniszterelnök politikai bûncselekménynek nevezte azt a felvetést, hogy pénzkérdéseket - a strukturális források egy részének megvonását - összekötnének a bevándorlás - a kvótarendszer - kérdésével. Az uniós forrásokkal kapcsolatban megismételte azt az álláspontját, hogy "gyarmat lennénk", ha fennmaradnának a hatalmas különbségek az EU-ban újonnan belépõ, korábban kommunista országok és a régi EU-tagállamok között. Európa éppen azért dolgozott ki bizonyos gazdasági mechanizmusokat - magyarázta -, hogy az újonnan belépõ országok ne gazdasági gyarmatként létezzenek, hanem részt tudjanak venni a fair versenyben.
 

MTI - Kanizsa