Nagykanizsán tartotta összevont közgyûlését a Kisgazda Polgári Egyesület Zala és Somogy megyei szervezete. A Vasemberház dísztermében megtartott szombati rendezvényen részt vett dr. Turi-Kovács Béla országgyûlési képviselõ, a Polgári Kisgazdák országos elnöke és Cseresnyés Péter, a térség országgyûlési képviselõje.

A közgyûlés témája kapcsán Turi-Kovács Béla elmondta: a mai találkozó része annak a kisgazda országjárásnak, amit most azért folytatunk, hogy minden megyében tagrevíziót tartsunk, és a tisztségviselõk megerõsítésre kerüljenek. A célunk ugyanis az, hogy az elkövetkezõ idõkben a kormányzati programok végrehajtására kerüljenek, és bizonyos kormányzati programok kezdeményezésében nagyobb szerepet vállaljunk. A parlamenti súlyunk ma meglehetõsen szerény, összesen ketten vagyunk kisgazdák a Parlamentben, de ha ezt a kettõt most másképpen nézem, vagyis úgy, hogy hány képviselõ vallja magáénak a Fideszen belül a kisgazda eszmeiséget, akkor ez egy jelentõsebb számot mutat. Ezt a célt szeretnénk most a tagsággal is alátámasztani. A mostani találkozásnak különös hangsúlyt adott az, hogy elkezdõdött Nagykanizsán egy program, amely a kormány támogatásával egy új lehetõséget kíván biztosítani a térségnek. Cseresnyés Péter képviselõ úr kifejezett affinitással van a kisgazda világ iránt, ezért számíthat is arra, hogy messzemenõen támogatjuk minden kezdeményezésében.
A kisgazdák „föld ügyben” csak azt tudják elképzelni és elfogadni, hogy a következõkben a termõföld a falvak megmaradását szolgálja – tért rá egy másik témára az országos elnök. Az államnak különleges szerepe és felelõssége van abban, hogy a földet ennek megfelelõen használja fel. Ezért a mi javaslatunk – és ezt támogatta mai találkozónk is –, hogy az állami földnek további hasznosítására vonatkozóan adjunk idõt önmagunknak. Tervszerûen, kellõ módon alátámasztva, az egyes térségekbõl beérkezõ javaslatok megvitatásával döntsünk arról, hogy mi legyen a „közös” földünkkel. Mert a föld mindannyiunké, egyenlõ arány szerint. Az állami tulajdonban lévõ föld nem azt jelenti, hogy az egyik, majd a másik kormányé, hanem az egész magyar nemzeté – hangsúlyozta Turi-Kovács Béla. „S mint ahogy az Alaptörvény kifejezetten nemzeti örökségnek mondja a földet, azt gondolom, hogy errõl is a nemzetnek kell dönteni a legszélesebb körben.”
A felvetõdött sok egyéb kérdés és javaslat mellett a jövõvel kapcsolatban két kulcsszó hangzott el délelõtt: az agrároktatás bevezetését és a szövetkezés fontosságát, a szövetkezetek létjogosultságát vitatták meg az összevont közgyûlés résztvevõi.

B.E.