Munkacsoportot hozott létre az Agrárgazdasági Kutató intézet (AKI) az élelmiszerpazarlásból adódó, évi mintegy 200 milliárd forintnyi veszteség csökkentése érdekében - mondta el Kürthy Gyöngyi, az AKI élelmiszerlánc elemzési osztályának vezetõje az MTI-nek.

A mezõgazdasági termelés, a feldolgozás és a kereskedelem, illetve a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szakembereibõl álló munkacsoport vezetõje hangsúlyozta, hogy elsõ körben egységes mérõrendszer kidolgozására van szükség, a tervek szerint 2017-re. Ma még ugyanis eltérõ mutatók alapján tartják számon például a szántókon a betakarítás után keletkezõ zöldtrágya, a hús feldolgozásnál megmaradt csontok, nyesedékek vagy a lejárt szavatosságú, de még fogyasztható élelmiszerek gazdasági értékét. Így pedig nehéz a termékpályán nyomon követni, pontosan hol keletkeznek a gazdasági vesztségek - jegyezte meg.
Kürthy Gyöngyi megjegyezte, hogy az EU várhatóan néhány éven belül kötelezõ kvótákat ír majd elõ a veszteségek mérséklésére. Ezen irányelvek betartását pedig megkönnyíthetik az áttekinthetõbbé váló élelmiszer-termékpályák - hangsúlyozta.
Az EU és a FAO készített már a pazarlásról felméréseket, amelyekbõl kiderült például, hogy a veszteségek az adott ország fejlettségének függvényében a termékpálya más-más pontjain keletkeznek. A gazdaságilag fejlett országokban a lakosság az egyik legnagyobb pazarló, amely átlagosan jövedelme legfeljebb 10 százalékát fordítja élelmiszerre, így kevésbé kényszerül takarékosságra. A szegényebb országokban éppen fordított a helyzet. Sok helyen a jövedelmek 60-70 százalékát az élelmiszerkiadások teszik ki, ezért nagyobb figyelmet fordítanak a konyhapénzre - ismertette.
Magyarországon az átlagjövedelem 18-23 százalékát költi egy család az élelmezésre, és az utoljára 2006-ban az EU által készült becslés szerint évente háztartásonként 40 ezer forint értékû élelem, fõként gyorsan romlandó húsáru, tejtermék kerül a kukákba. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozik az ország - jegyezte meg.
Az elemzésekbõl az is megállapítható, hogy a gazdaságilag gyengébb országokban az élelmiszer-termékpályán a mezõgazdaság és a feldolgozóipar az egyik legnagyobb pazarló - tette hozzá. A kevésbé korszerû géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkezõ veszteségek, mint a fejlettebb gazdaságokban általánosabb modernebb gépsorokkal felszerelt gyártási egységekben.

MTI - Kanizsa