A fürdõ turizmust, a turizmus pedig várost teremtett a zalai dombok között, és mára az ország hatodik legnagyobb fürdõje a zalakarosi, ahol több mint 27 millió vendég fordult meg a nyitás óta - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelõs államtitkára csütörtökön Zalakaroson.

Ruszinkó Ádám a létesítmény megnyitásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen emléktáblát is avattak, emlékeztetett arra, hogy az évek során mintegy 5 ezer négyzetméteresre bõvült fürdõkomplexum az ország hatodik legnagyobb ilyen intézménye, a régióban pedig a legnagyobb négyévszakos fürdõ.
A megnyitás óta eltelt 50 évben csaknem három magyarországnyi ember, több mint 27 millió látogató kereste fel a komplexumot - tette hozzá.
Mint mondta: Zalakaros szálláshelyein évente több mint 400 ezer vendégéjszakát regisztrálnak, s ez alapján Magyarország 10 legkedveltebb úti céljának egyike a zalai város. A népszerûsége annak is köszönhetõ, hogy az utóbbi évek fejlesztései révén a kisgyermekesek számára is egyre vonzóbbá vált, s ennek révén mára a hazai "egészségturizmus új fellegvára minden generáció számára".
Az államtitkár kifejtette azt is, hogy a most záruló európai uniós költségvetési ciklus éveiben 15 projekt révén összesen több mint 2 milliárd forint fejlesztési forrást nyert a város.
Novák Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) egyebek közt azt idézte fel, hogy a fürdõ 1965-ös megnyitása idején egyre inkább kihalófélben lévõ település a turizmusnak köszönhetõen 1984-re nagyközségi, 1997-ben pedig városi rangot nyert. A zalakarosi tucatnyi szálloda, a félezer magánszállás, a számtalan szolgáltatás és a most is zajló új fejlesztések mind a turizmusnak köszönhetõek, de ez azt is jelenti, hogy "a fürdõ a térség boldogulásának záloga".
A fürdõ nyitásának 50. évfordulója alkalmából kiadott sajtóanyag szerint az önkormányzati tulajdonú részvénytársasággá válás óta a fürdõ tárgyieszköz értéke közel nettó 7 milliárd forinttal növekedett, vagyis az 1992-es 334 millióról 2014-re 7 milliárd 320 millió forintra emelkedett. A pályázatokkal létrejött beruházások összértéke nettóban mintegy 5,5 milliárd forint, amelybõl a pályázati támogatás összege 1 milliárd 655 millió forint volt.
Az átlagosan 180 dolgozót foglalkoztató fürdõben a fejlesztések a megtermelt nyereségbõl, az önkormányzat által fel nem vett osztalékból, alaptõke-emelésbõl és pályázati forrásból, valamint beruházási, fejlesztési hitel bevonásával valósultak meg.

Manninger Jenõ miniszteri biztos, országgyûlési képviselõ beszédében kiemelte: a gyógyhelyek vonzáskörzetében sikerült egy kicsit fejlettebb és sokkal szebb környéket teremteni, emberek százai, ezrei számára munkahelyeket biztosítani. Nyilván szerencse, és adottság is, hogy olaj helyett gyógyvizet találtak. De ha ezt nem használták volna ki, és nem így építették volna meg a korábbi évtizedekben, akkor most nem lehetnének büszkék rá azok, akik végig vitték a fejlesztéseket. De mindig van mit javítani, és ezt meg is teszi a város – folytatta a miniszteri biztos. A turizmus területén mind országon belül, mind országon kívül, és a nagyobb régióban is rendkívül komoly a verseny. Zalakaros állta ezt a versenyt, a város vezetése mindig megtalálta, hogy mire kell építenie. És az elképzelések szerint megvan a kihívás a következõ évtizedekre is.

Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyûlés alelnöke megköszönte mindazok munkáját, akik megtették az elsõ lépéseket a fürdõalapítás feltételeinek kidolgozásához, akik elindították a fürdõ fejlesztését, valamint a további üzemeltetõk munkáját. Az eredmények azokat igazolják, akik felismerték a mai gyorsan változó, fejlõdõ világban azt, hogy egy pillanatra sem lehet megállni, csak akkor lehet talpon maradni, ha készek vagyunk megújulni, és képesek vagyunk állandóan fejleszteni. A Gránit Gyógyfürdõ Zrt. ilyen szervezet. Bízunk abban, hogy fürdõvárosunk a jövõben is hozzájárul szûkebb- és tágabb pátriánk gyarapodásához.

Az emléktáblát Novák Ferenc, dr. Ruszinkó Ádám, Manninger Jenõ és Bene Csaba avatta fel a fürdõ bejáratánál.

MTI-Kanizsa

Bakonyi Erzsébet fotói a galériában.