A kutatók feltételezése szerint közösségi szertartások helyszínei lehettek, de többnyire még ma is rejtély, hogy pontosan milyen célt szolgálhattak azok az esetenként több száz méter átmérõjû, egy vagy több árokból álló õskori körárokrendszerek, amelyek Zala megyei lelõhelyei nemzetközi mércével is jelentõsek.

A keszthelyi Balatoni Múzeum és további négy intézmény szakemberei 2011-ben alakítottak kutatócsoportot a csaknem 7000 évvel ezelõtt keletkezett körárkok vizsgálatára. Ezekbõl a több méter széles és hasonlóan mély, egy vagy több, koncentrikusan elrendezett körökbõl 150-200 ismert Európában. Zala megyében eddig hat lelõhelyet határoltak be, s ezek között található Közép-Európa egyik legkorábbi és legkésõbbi építménye is. Az utóbbi idõben egy új, európai szinten is jelentõsnek tûnõ zalai lelõhely került a listára - mondta el az MTI-nek a kutatócsoportot vezetõ P. Barna Judit.
A doktori disszertációját részben a körárkok - más néven rondellák - témájában elkészítõ keszthelyi régész 2002 óta foglalkozik a ma is rejtélyes funkciójú árokrendszerek kutatásával. Mint mondta: az a legvalószínûbb, hogy többféle funkciót is betölthettek, de elsõsorban szakrális célokat szolgáltak. Nincs definíció a meghatározásukra, de vannak közös elemeik, illetve elvek, amelyek alapján készültek - tette hozzá.
Ezek a körárkok kizárólag egy idõszakban, vagyis az idõszámításunk elõtti ötödik évezred elsõ harmadában épültek. Ez Magyarországon az újkõkor kései szakaszának felel meg. Jellemzõen földbõl, esetleg fából készült hidakon át lehetett megközelíteni az építmény belsejét. A hidak a megközelítõleg az égtájak felé nézõ kapukon vezettek át. Az árkokat belülrõl többnyire sûrû cölöpsorral is körbevették.
A 30-tól akár 300 métert is közelítõ átmérõjû, sok ember összehangolt munkájával készült árkok középponti körében csak nagyon ritkán álltak épületek, nagyságuk alapján azok is valószínûleg közösségi, szakrális célokat szolgálhattak, nem lakóépületek voltak. A körárkok sem a lakott településeken álltak, azoktól egyértelmûen elkülönültek.
Az árkokban égetett agyagból készült, jól kidolgozott, festett állat- és emberfigurákat találtak, de állati és emberi csontok, apró oltárok is elõfordulnak a több méteres árkok mélyén. Ezek olyan leletek, amelyek elsõsorban rituális cselekvésekhez kapcsolhatók - ismertette P. Barna Judit.
A körárkok kizárólag Magyarország nyugati felén, Alsó-Ausztriában, Szlovákia és Csehország déli, dél-nyugati, valamint Németország déli részén terjedtek el, régészeti léptékkel mérve viszonylag gyorsan, alig 150 év alatt. A zalai lelõhelyek azért jelentõsek, mert általuk a körárkok fejlõdési folyamata is nyomon követhetõ.
A kutató elmondta: 2002-ben, az M7-es autópálya megelõzõ régészeti feltárása során bukkantak rá Sormás határában két, egymás mellett lévõ árokrendszerre, amelyek egy-egy nagyobb szeletét sikerült kiásni. A legalább 400 éven át lakott lelõhely árokrendszerei közül a kisebbik 124, a nagyobbik 276 méter átmérõjû, s ez utóbbi - hasonlóan a korábban a Szombathelyhez közeli Sé község közelében talált lelõhelyhez -, Közép-Európa legrégebbi körárka, aminek még a tájolása is teljesen azonos a Vas megyei lelõhelyével.
P. Barna Judit kifejtette: még nem publikálták, hogy Bezeréd határában leltek rá egy újabb körárokra, amelyet geomágneses felméréssel határoltak körül. Az már most látható, hogy az õskor óta gyakorlatilag nem volt megbolygatva ez a 150 méter átmérõjû terület, s ennek köszönhetõen rendkívül jól kirajzolódtak az alaprajzok, az árkokhoz tartozó cölöpfalak nyomai. Olyan, ritkaságszámba menõ részletek is megfigyelhetõk, mint a kapuk elõtti toldalékok.
A kutató elmondta azt is, hogy a közeljövõben két kiállításon is láthatók majd a rejtélyes körárkokkal kapcsolatos kutatások és feltárások eddigi eredményei. Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban a jövõ év tavaszán az elmúlt tíz év zalai régészeti leleteit láthatja majd a közönség, a bajai Türr István Múzeumban pedig A fény régészete címmel az újkõkori és bronzkori, illetve néprajzi anyagokat állítanak majd ki, köztük a neolitikus körárkok csillagászati vonatkozásait éppen a zalai eredményekre alapozva mutatják be.

MTI - Kanizsa