Minden síremlék méltó az utókor tiszteletére, a jelöltek és a jelöletlenek, az ismertek és az ismeretlenek, a nagy és az egyszerû embereké egyaránt - fogalmazott Lázár János szombaton Keszthelyen, a Festetics család 1925-ben emelt mauzóleumának felújítást követõ ünnepségen.

A Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a több Festetics és Habsburg családtag jelenlétében tartott ünnepségen arra emlékeztetett, hogy a második világháború után eltelt 70-80 évben nem volt szokás megadni a tiszteletet a sírkerteknek, pedig "sokat elárul az országról, hogy milyen állapotban van az a hely, ahová imádkozni járunk, és milyen állapotban vannak azok a helyek, ahol földi utunk befejeztével kerülünk".
Felidézte azt is, hogy a Miniszterelnökség 175 millió forintos támogatásával felújított mauzóleum nemcsak a hitvesi szerelemre és a hûségre emlékeztet, de "a nemzetért, a hazáért és a haladásért vállalt áldozatról is üzen".
Utalt rá, hogy a mauzóleumot Festetics Tasziló feleségének, Máriának (Mary Victoria Hamiltonnak) emeltette 1925-ben, a két világháború közötti Magyarország egyik "rendkívül érdekes és igényes mûvészettörténeti alkotásaként".
Lázár János arról is beszélt, hogy "nem gondolhatunk polgári Magyarországra addig, amíg a sírhelyeket, temetõket és templomokat" nem tartjuk rendben. S vannak olyan síremlékek, amelyeknek jelentõsége túlmutat önmagán, mert "nemcsak az élet végességére figyelmeztet bennünket", hanem saját történelmünkrõl is szólnak.
"Hiányolom, hogy azok, akiknek sok adatik, akik az elmúlt 30 esztendõ nyertesei, idõként keveset vállalnak az ország, a város és a haza iránti felelõségbõl". Ezzel ellentétben azok, akiknek a 18-19. században akár tudásból, akár vagyonból sok adatott, felelõsséget vállaltak azért a közösségért, amelyben születtek.
A Festetics család 300 éve kötõdik Keszthelyhez, ami jó példa a felelõsségre és az áldozatvállalásra. A két világháború között 20 ezer holdnyi birtokukon négyezer embert fogadtak be, hogy ne vándoroljanak ki Amerikába, "de hányan vannak ma olyanok, akiknek sok adatik, és ezt a példát követik?" - tette fel a kérdést Lázár János.
Kitért arra is, hogy a magyarországi kastélyoknak az állam nem igazi tulajdonosa, csak használója a történelmi következmények okán, ezért kellõ alázattal, szerénységgel kell ezeket felújítani, gondozni. Keszthely legfényesebb idõszaka elválaszthatatlanul összefonódik a Festeticsek "sorsával, szerencséjével, munkájával, példaadásával és kitartásával", s a városban élõk számíthatnak arra, hogy a kormány támogatásával Keszthely visszanyeri azt a fényét és erejét, ami a Festeticsek idejében jellemezte - jelentette ki a Lázár János.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ünnepségen egyebek közt arról szólt, hogy a magyar történelmi családok örökségének gondozására a kormány kiemelt figyelmet fordít. Nemrég készült el az Eszterházyak fertõdi síremlékének felújítása, Nagycenken a Széchényi mauzóleum és a kápolna restaurálása, a harmadik a sorban pedig a keszthelyi Festetics mauzóleum rendbetétele.
A múlt héten elkészült Magyarország egykori miniszterelnökeinek sírjairól készült állapotfelmérés, s "arra is fogunk szellemi és anyagi forrást fordítani", hogy ezek a síremlékek is méltó állapotba kerüljenek - jelezte az államtitkár.
Mint kifejtette: Keszthelyen jelenleg mintegy kétmilliárd forintos európai uniós támogatással zajlik és év végére elkészül a kastély és környezetének rekonstrukciója kiemelt projekt keretében. Ezzel párhuzamosan 243 millió forintos uniós forrásból és 160 milliós hazai támogatásból a kastélypark rekonstrukciós munkálatai is folynak. A Nemzeti Kastélyprogram keretében ugyanakkor még másfél milliárd forintra számíthat majd a keszthelyi kastély további felújítása 2017-18-ban.
Manninger Jenõ, a térség országgyûlési képviselõje beszédében arra emlékeztetett, hogy a Festeticseknek köszönhetõ Keszthelyen a kórház, a Georgikon - Európa elsõ agrárfelsõoktatási intézménye -, a hévízi fürdõház megalapítása, de az is az õ érdemük, hogy a város a Nyugat-Dunántúl egyik szellemi központja volt. A család tevékenységét, örökségét méltán hasonlítják a legnagyobb magyar, Széchenyi tetteihez, mert nemcsak ebben a térségben, de az egész magyar nemzet számára példamutató volt áldozatvállalásuk és kiemelkedõ szellemi szerepük.
A neoklasszicista mauzóleum avatásán jelen volt mások mellett Habsburg Lotharingiai Kinga, IV. Festetics György és felesége, valamint két felnõtt fia, Tasziló és György.
A mai családfõ köszöntõ beszédében emlékeztetett arra, hogy amikor 25 évvel ezelõtt utolsóként itt temették újra az édesanyját, az épület romos, elhanyagolt állapotú volt. Köszönetét fejezte ki azért, hogy mára a Festeticsek örökségének egyik fontos emlékeként elkerülte az összeomlást. MTI Fotó: Varga György

MTI - Kanizsa