Megállapította egy rendeletmódosítással a kormány azokat a részletes szabályokat, amelyek szerint le kell bonyolítani az eladásra kijelölt állami termõföldek értékesítését. Az új szabályozás elsõsorban azt határozza meg, miként kell lebonyolítani a 3 hektár feletti földrészletek nyilvános licitjeit. Az agrárminiszter bejelentése szerint az árverések - a korábban jelzett októberi idõpontnál késõbb - november közepén kezdõdhetnek, így viszont kétséges, be lehet-e tartani a kormány szeptemberi határozatában rögzített, december 31-i értékesítési határidõt.

Tartja magát a kormány azokhoz a korábbi nyilatkozatokhoz, amelyek szerint nincs szükség törvénymódosításra a nemzeti földalapkezelõ szervezetnél (NFA) lévõ, eladásra kijelölt állami termõföldek értékesítéséhez. A kabinet most a „nemzeti földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló”, 2010-es kormányrendelet módosításával határozta meg azokat a szabályokat, amelyeket az NFA-s földek eladásakor alkalmazni kell.

A 143. számú Magyar Közlönyben megjelent módosítás elsõsorban azzal foglalkozik, miként kell lebonyolítani a 3 hektárnál nagyobb állami területek licitjeit. A 3 hektárnál kisebbeket a földrészletek és az elvárt minimális vételárak nyilvános közzétételével (nyilvános hirdetésekkel) adják el, legalább 45 napos ajánlattételi határidõ biztosítása mellett.

Helyi átlagár plusz 10 százalék

A 3 hektárnál nagyobb állami földekkel kapcsolatban a mostani rendeletmódosítás is rögzíti, hogy a területeket a megyei és a helyi átlagáraknál legalább 10 százalékkal drágábban kell értékesíteni. Az NFA-nak a földek értékét forint/aranykoronában kell meghatároznia.

Helyben lakók, földmûvesek, magyarok

Az árverések lebonyolításában a kormányhivatalok és a járási (fõvárosi kerületi) hivatalok is közremûködnek. Az eljárásban árverezõként csak helyben lakó, földmûvesnek minõsülõ és magyar állampolgárságú természetes személyek vehetnek részt.

Visszavásárlási, elidegenítés, terhelés

Az értékesített földrészleteknél az államot a szerzõdés megkötésétõl számított 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, amelynek biztosítására 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom lép életbe. A visszavásárlási jogot, illetve az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerzõdésben is rögzíteni kell. A visszavásárlási jogot a földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára – a vevõ költségviselése mellett – be kell jegyeztetni, és ugyanígy kell tenni az elidegenítési és terhelési tilalommal is.

Árverési biztosíték: 10 százalék

Az árverési biztosítékot a földrészlet kikiáltási árának 10 százalékában határozzák meg, amelyet a licitálás feltételeként az árverezõknek – helyrajzi számonként – az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetniük legkésõbb az árverést megelõzõ munkanapon 12 óráig. Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFA közvetlen vagy közvetett
többségi állami tulajdonú hitelintézetnél letéti számlát nyit. A nyertes árverezõknél a biztosítékot a vételárba beszámítják, a nem nyerteseknél pedig az árverés napját követõ 8 munkanapon belül visszafizetik.

Árverési hirdetmények

Az árverési hirdetményt a kormányhivatalok megyei jogú városokban található hivatali helyiségeiben, az árveréssel érintett földrészletek fekvése szerinti településeken a helyben szokásos módon, illetve az árverések helyszínein is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. A meghirdetés napjának az számít, amikor az árverési hirdetményt az NFA internetes honlapján közzéteszik. A közzétételi idõpontnak legalább harminc nappal meg kell elõznie a hirdetményben megjelölt árverési idõpontot.

Megyei jogú városokban árvereznek

Árverést megyei jogú városokban lehet tartani. Az árverést – NFA-s képviselõ és közjegyzõ jelenlétében - a kormányhivatal nevében eljáró személy bonyolítja le. A közjegyzõi közremûködéséért járó díjat a kormányhivatal viseli.

Jegyzõkönyvet készítenek

Az árverésrõl az árverezés-vezetõ – a liciten kialakult végsõ sorrendet is tartalmazó – jegyzõkönyvet készít. A jegyzõkönyv egy-egy eredeti példányát a kormányhivatal és az NFA köteles megõrizni, a jegyzõkönyv személyes adatokat tartalmazó mellékletét kizárólag az NFA kezeli.

Regisztrációs díj: 30 ezer forint

Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselõ útján lehet. Az árverezõnek az árverési részvétel feltételeként árverési naponként 30 ezer forintos regisztrációs díjat kell az árverés helyszínén készpénzben befizetnie. A regisztrációs díj a kormányhivatal bevétele.

Licitküszöb: 50-500 ezer forint

Az árveréseken alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió forintot meg nem haladó kikiáltási árnál 50 000 forint, 5-10 millió forint között 100 000 forint, 10-50 millió forint között 200 000 forint, 50 millió forint felett 500 000 forint. A licitküszöböktõl az árverezõk nem térhetnek el.

Korábbi nyilatkozatok szerint a nyilvános hirdetéseken és a nyilvános árveréseken 350-380 ezer hektár állami területet adnak el. Az értékesítés mintegy 50 ezer földrészletet érint, amelyek 80 százaléka 10 hektár alatti.

Eddig arról volt szó, hogy az eladás már októberben megkezdõdhet, de Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter mai, MTI-ben közölt bejelentése szerint az értékesítések – legalábbis a licitek esetében - november közepétõl indulhatnak meg.

Kérdés ugyanakkor, hogy a novemberi kezdéssel a földmûvelésügyi tárca miként tud eleget tenni annak a szeptemberi kormányhatározatnak, amely egyértelmûen azt írja elõ, hogy a kijelölt földrészletek eladását december 31-ig be kell fejezni. Jakab István, a parlament fideszes alelnöke egy közelmúltbeli háttérbeszélgetésen a határidõt úgy értelmezte, hogy az december végi idõpont a licitek lebonyolítását jelenti (tehát nem a tényleges tulajdonba kerülés idejét határozza meg). Ennek ellenére is az valószínûsíthetõ, hogy valamennyi licitet nem sikerül majd befejezni december végéig, így a kormány a rohamszerû értékesítési program határidejének módosítására kényszerülhet. MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

agrarszektor.hu – Kanizsa