A kormány megerõsíti a hajléktalanokat ellátó utcai szociális szolgálatokat, valamint jogszabályba foglalja a "veszélyeztetettség" fogalmát - jelentette be az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkára.

Czibere Károly elmondta, a szociális törvény eddig "nagyon lazán határozta meg", mit jelent a kiszolgáltatottság és a veszélyeztetettség a hajléktalanok esetében, ezért a kormány január 1-jével szeretné jogszabályba foglalni a veszélyeztetettség fogalmát. Ez azt jelenti majd, hogy a szociális munkásnak nem kell mérlegelnie, mekkora veszélyben van a hajléktalan, illetve nem lesz elég felkínálnia az éjszakai szállás lehetõségét, hanem el kell érnie - a jogszabályba foglalt eszközök segítségével -, hogy az utcán lévõ bemenjen a szállásra.
Az utcai szolgálatok megerõsítésének másik eleme, hogy 2016. december 31-ig a kormány meghosszabbítja a jelenleg mûködõ 83 ilyen szolgálat finanszírozását - tette hozzá az államtitkár, jelezve: az utcai szolgálatokat pályázati rendszerben finanszírozzák, e célra 540 millió forintot fordítanak.
Kitért arra: az utcai szolgálatok mellett szintén fontos feladatot látnak el a diszpécserközpontok, amelyek folyamatos ügyeletben információt gyûjtenek és szolgáltatnak az utcán lévõkrõl, valamint figyelik a szállók és melegedõk kihasználtságának mértékét, ezáltal segítik a kapacitások jobb kihasználtságát.
Czibere Károly hangsúlyozta, a kormány évente mintegy 8,3 milliárd forintot fordít hajléktalanellátásra, ennek 60 százalékát a melegedõk és szállások finanszírozására.
Közölte, a téli krízisidõszak megnövekedett feladatainak ellátására további 372 millió forintra pályázhattak az ellátó szervezetek. Ebbõl az összegbõl az évközi 9500 férõhelyet 11 500-ra emelik országszerte a hajléktalanszállókon, valamint biztosítják az étkezést és az orvosi ellátást - fûzte hozzá.
Az államtitkár kiemelte, a hajléktalanoknak nemcsak a túlélést kell biztosítani, hanem segíteni kell nekik a visszailleszkedésben is, ezért olyan innovatív pályázatokat is hirdetnek, amelyek a foglalkoztatási esélyeiket növelik. Példaként említett egy uniós pályázatból finanszírozott programot, amelyben 600 hajléktalan vett részt, 43 százalékuknak pedig egy évvel a program befejezése után is volt munkája.
Czibere Károly beszélt a szociális ágazatban július 1-jével bevezetett bérkiegészítésrõl is. A hajléktalanellátásban dolgozók példáján szemléltetve azt mondta, ez a bérkiegészítés 25-30 százalékos emelést jelentett, s az háromszorosa a 2014-ben adott bérpótléknak. A bérpótléknak és a bérkiegészítésnek köszönhetõen 30-35 százalékkal emelkedett az ágazatban dolgozók fizetése - hangsúlyozta.

MTI - Kanizsa