Számtalan témakörben hallgathattak meg különbözõ elõadásokat – a legújabb és legérdekesebb tudományos eredményekrõl – a 11. alkalommal megrendezett Pannon Tudományos Nap résztvevõi.

A PEN helyi kampuszán csütörtökön tartott program célja elsõsorban az, hogy a mindennapi emberek, illetve, a piaci szereplõk elsõ kézbõl értesüljenek a legfrissebb nóvumokról, egy-egy adott tudományterületrõl: az informatikától, a pszichológián át, egészen a biokémiáig.
Ezért szervezte meg idén is a Pannon Tudományos Napot az MTA Pécsi-, és Veszprémi Területi Bizottsága, valamint a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza.
Kosztolányi György, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke köszöntõjében hangsúlyozta: minden tudomány alapja az olthatatlan kíváncsiság és a kételkedés.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere megnyitó beszédében elsõként annak adott hangot, hogy „a tudományok nyelve univerzális és nagyszerû erõ, ami közelebb hozza az embereket egymáshoz.”
- Az idézet tökéletesen fedi azt a nemes törekvést, amelyet e Mindentudás Egyetemének is mondható rendezvény szervezõi immáron egy évtizede megvalósítanak városunkban – fogalmazott a polgármester. Egyúttal hangot adva annak: a tudományos nap jóvoltából olyan szellemi közösség jön létre, amikben a kutatók az eltérõ tudományos területeket ötvözve és megismerve harmonikusan együttmûködnek egymással a sikeres jövõ érdekében.
- E mûhely egyben a kutatók és a civil polgárok közös szellemi platformja, ahol természetes a megértés és a közös elv – mondta Dénes Sándor.
Beszédében továbbá azt is leszögezte, a konferencia lehetõséget biztosít arra is az egyetemi hallgatóknak, hogy az elõadások révén inspirációt merítsenek saját gondolataikhoz. Egyúttal örömét is kifejezte Nagykanizsa elsõ embere: a városunkban több mint tizedszerre tartott konferencia a tudományos élet elfogadott, számontartott eseményévé vált.
Még a plenáris üléseket megelõzõen átadták a Pannon Tudományos Díjat, amely – mint elhangzott – a legnagyobb elismerés a Dunántúlon mûködõ kutatók számára. Idén a díjat Borhidi Attila akadémikus vehette át, Hamvas István Lászlótól, a Paksi Atomerõmû Zrt. vezérigazgatójától.
A díjazott laudációjában elhangzott: Borhidi Attilának köszönhetõ – sok más mellett – a Pécsi Egyetem Természettudományi Karának anno megszervezése is. A Széchenyi-díjas botanikus-ökológus, tudós, egyetemi tanár, az MTA tagja és politikus életpályájáról tudható, többek közt, az is, Kubában több évig kutatott, az ottani akadémia megszervezésében is részt vett.
Az UNESCO szakértõjeként több trópusi kutatási programot is vezetett, valamint koordinált. Szakértõként dolgozott Mexikóban és Kelet-Afrikában is. A 2010-tõl a Fidesz pécsi szervezetének tagja, majd alelnöke, ahogy a párt zöld tagozatának is.
2010-ben a köztársasági érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Több mint félezer virágos növényfajt fedezett fel, közel 700 tudományos és ismeretterjesztõ tanulmányt írt – köztük 17 könyvet. A díjátadó után maga a kitüntetett tartott elõadást, Pannóniától Mexikóig címmel.
A konferencián a Pécsi Akadémiai Bizottság régiójának legjobb PhD munkáját, Egervári Dóra, a Pécsi Tudományegyetem, Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Karának kutatója mutatta be, az információs mûveltség témakörében.
MÍg Pólik Zoltán, a veszprémi „régió” legjobb Phd-munkájával mutatkozott be, amely, hétköznapi nyelvre „lefordítva” a mesterséges intelligenciáról szól.
A nap során még hallhattak a megjelentek az anyatejminták vizsgálatáról, a kyberbûnözésrõl, sõt, még a BUDO harcmûvészetek alkalmazási lehetõségeirõl is az iskolai agresszió kezelésében. Ám a dualizmus korának zsidó polgári otthonairól, és a „növényi stresszrõl” is.

Sz.Zs.