A drága magyar gyümölcsöt megérné itthon újratelepíteni.

Az október Nagymaroson szakmai tanácskozással indult, amelynek fõ célkitûzése a Kárpát-medencében fellelhetõ gesztenyések megóvása, helyreállítása, és a termesztésben rejlõ lehetõségek feltárása volt. A támogatóként jelen lévõ Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) azért tartotta fontosnak a hanyatlásnak induló állomány rehabilitációjának ügyét, hogy a gesztenyetermesztés újra méltó helyet foglaljon el a magyar gazdaságban. A konferencián szó esett a gyümölcsöt veszélyeztetõ kórokozókról és kártevõkrõl, illetve megfogalmazódott a közmunkaprogram iránti igény is.
A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai idén az õshonos fajokkal büszkélkedõ Nagymaroson rendezték meg az évenként esedékes gesztenye konferenciát, ahol az érdeklõdõk megismerhették a hazai és felvidéki állomány jelenlegi helyzetét. Az elõadássorozaton szó volt a szelídgesztenyét tizedelõ gombás megbetegedés, a kéregrák elleni küzdelemrõl, a Kínából behurcolt gubacsdarázs által okozott károkozásokról és olyan társadalmi problémákról is, mint a gesztenyelopás.
A magyar gesztenyések 90%-át pusztító csapások ellen azonban hatékony megoldásokkal is megismerkedhettek a résztvevõk. Ilyenek voltak a gubacsdarázs ellen sikeresen alkalmazható japán és olasz biológiai védekezésformák, valamint a Dr. Szentiványi Péter dió- és gesztenyenemesítõ által szelektált 6 magyar fajta visszatelepítésére irányuló tájrehabilitációs programok. A rendezvényen felmerült a közmunkaprogram szükségességének gondolata is, hiszen a területek helyreállításával igazi értékteremtõ munka valósulhatna meg olyan könnyen elsajátítható tevékenységek során, mint a gesztenyegyûjtés, oltás vagy akár a csemetenevelés. A gesztenyések helyreállításával nemcsak a fák fertõzöttségébõl eredõ telekeladásra ítélt értékes területeket lehetne megmenteni, de lehetõség lenne a vidék felzárkóztatására is a gesztenyetermesztésre alkalmas területeken.
„Nagyon reméljük, hogy intézményünk is hozzájárulhat a magyar gesztenye újbóli élvonalba kerüléséhez” -  nyilatkozta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezetõ igazgatója a tanácskozás után. ”Ezt a szaporítóanyagok és oltványok eljuttatásával tervezzük megvalósítani. Ha ezek alkalmas helyekre kerülnek, megindulhat a tájrehabilitáció.” – tette hozzá.
A fák visszatelepítése nemzeti érdek lenne Magyarországon, hiszen a héjas gyümölcs világszerte keresett. Portugáliában például a gõzerõvel haladó telepítések nyomán néhány éven belül elérhetik akár az évi mintegy 80 ezer tonna termést. A gesztenyét idehaza is szívesen látnák a hazai feldolgozók, s akár magasabb árat is hajlandóak lennének megfizetni a jobb ízért, minõségért.
A zamatos gesztenyérõl ugyanis kevesen tudják, hogy olyan egyedülállóan értékes, sokrétû gyümölcs, amelybõl sör, bor, pálinka vagy akár gluténmentes liszt is készíthetõ. A szemet gyönyörködtetõ, mézelõ növény nemcsak parkjaink éke, de a biodiverzitás fenntartásában is nagyon értékes szereplõ.

Kanizsa