Az EU új közbeszerzési irányelveit jövõ év április 18-ig kell átültetni a nemzeti jogrendszerekbe, ezért készült új közbeszerzési törvény és ezért kell megfogalmazni a hozzá kapcsolódó új végrehajtási rendeleteket is - a négy rendelet tervezete csütörtökön jelent meg a kormány honlapján.

Az elsõ tervezet az ajánlattevõk alkalmasságával foglalkozik, valamint a rájuk vonatkozó kizárási okokat tartalmazza. Az új uniós norma - és ez alapján az új magyar közbeszerzési törvény - szerint a kiírásban szereplõ alkalmassági feltételeket, a kizáró okok hiányát nem kell igazolni, elegendõ, ha az ajánlattevõ egy formanyomtatványon nyilatkozik azokról.
Az Európai Bizottság (EB) erre a célra létrehozta az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet elektronikusan kell kitölteniük az ajánlattevõknek, szintén az EB által mûködtetett web-felületen. A valótlan tények - súlyosabb esetekben - hamis nyilatkozatnak minõsülnek, amely az errõl a piacról történõ idõleges kizárással járhat.
Az uniós irányelvek - egy szûk körben - megengedik azt, hogy a nyilatkozatot tényként fogadja el az ajánlatkérõ, de a fõ szabály az, hogy azokat magyarországi adatbázisokból kell ellenõriznie. Az ajánlattevõ azonban más adatbázist is megjelölhet, de feltétel hogy ehhez az ajánlatkérõ közvetlenül hozzáférhessen.
A minõsített ajánlattevõk jegyzékét továbbra is az Közbeszerzési Hatóság vezeti, de ilyet létrehozhatnak a gazdasági- és a szakmai kamarák is. Ezek mûködését - a hatósági jegyzék mintájára - szabályozza a rendelet tervezete.
A második tervezet a tervpályázatok eljárásait szabályozza. Itt az a legfõbb újdonság, hogy a tervpályázati kiírás nem szorítkozik az építészeti tervek megvalósítására. A fõ cél azonban továbbra is a település- és területrendezés, építészet és építés, belsõépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített tervek vagy tervrajzok összevetése és rangsorolása.
Ezeken túl azonban - összhangban az uniós irányelvvel - tervpályázat célja lehet különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató pénzügyi konstrukciók megtervezése, továbbá a kert- és tájépítészeti feladatok szakmai elõkészítése, valamint védett mûemléki érték érintettsége esetén az ezeket megalapozó kutatási és szakági dokumentációk készítése is.
Tervpályázat írható ki továbbá képzõmûvészeti, iparmûvészeti vagy pedig az egyéb mûvészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek - mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell - összevetésére és rangsorolására is.
Az ajánlatkérõ mindezeken túl akkor is kiírhat tervpályázatot, ha annak célja a pályázók által elkészített pályamûvek összehasonlítása és értékelése.
A harmadik kormányrendelet tervezet a védelmi- és a minõsített beszerzéseket szabályozza. Mint a tervezet indoklása megjegyzi, az EB kifogásolta az eddigi magyar gyakorlatot, amely lehetõvé tette a védelmi irányelv alá nem tartozó beszerzések kiemelését is az általános eljárásrend alól. A közbeszerzéssel kapcsolatos bizalmas információk védelme megvalósulhat az általános közbeszerzés keretein belül is, például titoktartás vállalásával, illetve utólagos nemzetbiztonsági átvilágítással - áll az indoklásban.
Az általános közbeszerzési eljárás alóli mentesítést az Országgyûlés illetékes bizottsága adja meg továbbra is. A mentesítést az ajánlatkérõnek kell kezdeményeznie, a beszerzés tárgya szerint illetékes miniszternél. A mentesítés kapcsolódhat a hírszerzéshez, az elhárításhoz, a honvédelmi beszerzéshez, továbbá egyéb esetekhez is.
Végül a negyedik rendelettervezet a közszolgáltatók közbeszerzéseit szabályozza. Ezek a szabályok rugalmasabbak az általános elõírásoknál. Például lehetõvé teszi kétfordulós közbeszerzés kiírását innovációs partnerségre is. A második fordulóba jutó jelentkezõk kiválasztására bármilyen objektív kritériumrendszert alkalmazhat az ajánlatkérõ. A tervezet mindössze egy feltételt szab: a kiválasztási szempontok nem sérthetik a valódi versenyt.
A végrehajtási rendeletek - az új közbeszerzési törvényhez igazítva - november elsején lépnek hatályba.

MTI - Kanizsa