Nincs idõ a tétovázásra! A baleset-megelõzésben a rendõrségnek is vannak teendõi, emellett minden lehetõ eszközzel világgá kürtöli: emberek, figyeljetek, vigyázzatok, hogy ne legyen még több halál a közutakon!

2015 elsõ kilenc hónapjának baleseti statisztikai adatai alapján megjósolható, hogy idén rosszabb közlekedésbiztonsági mutatókkal zárjuk az évet, mint tavaly. Pedig már 2014-ben is hanyatlás volt megfigyelhetõ, nõtt a közúti közlekedési balesetek száma, és többen vesztették életüket a balesetekben, mint az elõzõ évben.
 

– Az idén év eleje óta, sõt már tavaly is láttuk, hogy a balesetek száma nem látványosan, de minden hónapban nõtt. Bíztunk benne, hogy a negatív tendencia megáll, és megfordul, úgy gondoltuk, a rendõrség megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. Ennek korábban látványos eredményei voltak, most már azonban biztosnak látszik, hogy idén az év végéig többen halnak meg a közútjainkon közlekedési balesetben, mint tavaly. Ez nem mehet így tovább! – figyelmeztet Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti fõosztályának vezetõje. – Az sem vigasz számunkra, hogy az EU többi tagállamában is a miénkhez hasonlóan romló tendenciával szembesülnek a szakemberek. A közlekedéssel foglalkozó kutatók már keresik az okokat, hogy megfelelõ lépéseket lehessen tenni a kiszûrésükre, ám az okok megtalálása sem egyszerû, mert a közlekedésbiztonság sok mindentõl függ.

Az ezredes leszögezi: az eddig alkalmazott módszerekkel a jövõben nem lehet eredményes a baleset-megelõzés, gyökeres változásokra van szükség.

– Felvetõdik lehetõségként a rendészeti eszköztár bõvítése, a hatékonyabb ellenõrzés, fellépés a szabályszegõk ellen, és ezek kombinációja. Valószínûleg utóbbi a helyes megoldás – folytatja a fõosztályvezetõ. – Mielõbb választ kell adni erre a helyzetre, ugyanakkor türelmesnek kell lenni, mert bármilyen változás néha jóval késõbb, akár évek múlva érezteti csak a hatásait. Éppen ezért ismét az emberek lelkiismeretére kell apellálnunk. A leggyorsabb hatásokat attól várhatjuk, ha a közlekedõk hajlandóak még figyelmesebben, még szabálykövetõbben közlekedni.

Nem változott ugyanis semmi. A baleseti okok adatai szerint továbbra is a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok megsértése, a gyorshajtás miatt történik a balesetek 30%-a. Az elsõbbségadási normák megszegése 25%-kal, a kanyarodás, irányváltoztatás szabályainak figyelmen kívül hagyása 17%-kal szerepel az év elsõ kilenc hónapjának adatai alapján készült statisztikában.

– Fokozott propagandát fogunk kifejteni, és erõsítjük a baleset-megelõzési munkát is, ám csupán rendõri eszközökkel, csak az ellenõrzés fokozásával, illetve büntetéssel nem várhatunk komoly eredményeket. Októberben indítottuk újra a Látni és látszani elnevezésû kampányunkat. Elképesztõ, mennyi hibásan kivilágított jármû vesz részt a közúti forgalomban. Annak ellenére, hogy a KRESZ szerint a gépkocsi világításának ellenõrzése elindulás elõtt a vezetõ mindennapi kötelezettsége. A rossz világítás a közlekedésben egyenlõ az életveszéllyel. Sokan nem látnak jól különbözõ okok miatt, mégsem mennek orvoshoz, és nem csináltatnak szemüveget. Pedig a közlekedésben a rossz látás miatt elszalasztott tizedmásodpercek is sokat számítanak – mutat rá Óberling ezredes. – Hogy azért legyen valami, ami egyértelmûen siker: a baleseti okok között az ittas vezetés arányát sikerült stabilan tíz százalék alá szorítani. Korábban jóval felette volt, mégsem lehetünk elégedettek. A következetes ellenõrzés hozta ezt az eredményt, de nagy a szóródás: a fõvárosban alig ülnek az emberek ittasan volán mögé, ám nem egy térségben 15 százalékos aránnyal is találkozunk.
Fotó: Szabó László
 

Takács László/Zsaru Magazin - Kanizsa