- A nagy cégek szennyezik erdeinket, folyóinkat. A természetkárosítás nagyban szerepet játszik a klímaváltozásban, mindezt pedig minket érint közvetlenül – mesélték hétfõn a Polgármesteri Hivatalban az Amazonas vidékérõl érkezett perui vendégek. Az ashaninka és a janessa indiántörzsek két tagja a „A jövõnk, amit szeretnénk” környezet- és klímavédelmi projekt jóvoltából látogatott városunkba (is).

Teresita Irene Antasu Lopez-t és Jehny Munoz-t Dénes Sándor polgármester fogadta hétfõn. Az eszmecserét követõ sajtótájékoztatón Nagykanizsa elsõ embere elmondta: a vendégekkel elsõsorban arról tárgyaltak, miként tudnának közösen tenni a víz-, a föld-, a levegõ-és a víz védelméért.

Dénes Sándor egyúttal bemutatta a három éves projektet, amelynek 10 ország – köztük Magyarország is – részese: ami a szén-dioxid kibocsájtást, az esõerdõk védelmét és a biodiverzitás megõrzését szorgalmazza.

Majd a müncheni – szintén projekt tag - Silvia Behringer egészségügyi és környezetvédelmi referens vette át a szót. Tájékoztatójában összegezte: városukban nem csak helyi szinten tartják fontosnak a klímavédelmet. Támogatják az Amazonas vidékén élõ embereket, szociálisan és a környezetvédelem területén egyaránt. Kilenc ottani országgal állnak kapcsolatban, 18 esztendeje építették ki az együttmûködést, aminek köszönhetõen sok programot valósítottak meg. Az erdõtelepítésen túl a német partner támogatja a méltányos kereskedelmet is, ami – leegyszerûsítve – azt jelenti, hogy az indián közösségek által készített termékeket értékesítik.

Az ashaninka törzs tagja, Jehny Munoz hazájáról mesélt érdekességeket. Mint elmondta, törzsük egyike a 64 népcsoportnak, akik az Amazonas vidékén élnek.

- Világnézetünk szerint a természet részei vagyunk. Tiszteljük az erdõ, a föld és a természet anyát. Felelõsen használjuk, amit tõlük kapunk. Hisszük, hogy a fák, a növények és az állatok egykor emberek voltak. Igyekszünk harmóniában élni a természettel – fogalmazott Jehny.

Egyúttal közelképet adott arról, hogy rombolják az õserdõket a nagy világcégek. A kivágott fák helyére pedig sokszor nem odaillõ zöldeket telepítenek vissza, amiket aztán permetelnek, vegyszerekkel – mindezek pedig Jehny szerint olyan betegségeket okoznak népeiknél, melyeket gyógynövényekkel nem tudnak orvosolni.

A janessa Teresita Lopez annak adott hangot, a klímaváltozás mindenütt gond. - A projekt lehetõséget adott arra is, hogy szenegáliakkal váltsunk szót. Õk maguk is azokkal a gondokkal küzdenek, amikkel mi.

Majd Benedek Miklós, a város klíma-és környezetvédelmi megbízottja hangsúlyozta: a vendégek ugyanazon a véleményen vannak a klímavédelemrõl, mint mi magunk.

Jehny és Teresita háromnapos kanizsai tartózkodása során ellátogatott az Attila-ovi apróságaihoz, interaktív órát tartottak a Zrínyi-Bolyai iskolában, de megnézték azt is, milyen egy erdei iskola, és egy zalai lombos erdõ.

Városunkból Marosvásárhelyre, ezt követõen pedig Zágrábba utaznak, tapasztalatszerzés céljából.

Sz.Zs.