Legalább 2016 végéig 1,35 százalékon maradhat a magyar jegybanki alapkamat; a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történõ fenntartását a nemzetközi környezetet is támogatja - véli az Equilor, az Erste és a Takarékbank makroelemzõje.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 1,35 százalékos szintjét.
Kiss Mónika, Equilor vezetõ elemzõje MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozza: az elõzõ kamatdöntés óta az MNB nem tett közzé a kötvény- és forintpiacot is megmozgató döntést, így a keddi MNB-közleményben nem várható sok újdonság. Ha a jelenlegi eurózónás importált trendek nem javulnak és nem lesz jelentõs "felpattanás" az olajárban, akkor a decemberi inflációs jelentés meglepetést okozhat a piacon. Ha a 2016-os és 2017-es inflációs prognózisokat alacsonyan határozzák meg, újabb kamatcsökkentési spekuláció indulhat meg. Bár az Európai Központi Bank (EKB) lazítása folytatódik 2016 végéig, a szigorítási ciklus megindulhat a közeljövõben az Egyesült Államokban, nehéz helyzet elé állítva a monetáris tanácsot.
Az elemzõ felidézte, hogy szeptemberben a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ez az inflációs adat még nem ad okot aggodalomra, mivel a vártnál nagyobb esést az üzemanyagárak és szezonális élelmiszerek okozták, a nagy kérdés, hogy elindul-e a defláció novemberben, amikor kikerülnek a bázishatások - tette hozzá.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzõi szerint a monetáris tanács a korábbi kommunikációnak megfelelõen hosszú távon fogja fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot, várakozásaik szerint legalább 2016 végéig.
Emlékeztetnek arra, hogy a monetáris tanács szeptemberi közleményében kiemelte: a laza monetáris kondíciók a vártnál hosszabb távon maradhatnak fenn. Ezt megerõsítve Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, hogy akár 2017 harmadik negyedévéig változatlanul hagyhatják az irányadó rátát.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint az inflációs folyamatok segítik a jegybank törekvését, ugyanis szeptemberben újra negatív tartományba csúszott a fogyasztói árindex, és a következõ hónapokban is nyomott maradhat az infláció. Várakozásaik szerint folyamatosan emelkedve érheti el decemberben akár a 1,5 százalékot, amellyel együtt az éves átlagos infláció 0 százalék körül alakulhat. A maginfláció sem mutatott jelentõs elmozdulást, április óta az 1,2 százaléktól nem sikerült érdemben elszakadni - fûzik hozzá a szakértõk. Ahogyan arról a jegybanki közleményben is írtak, a 3 százalékos inflációs célt csak 2017 második felében érhetõ el.
A szakértõk szerint a nemzetközi környezetet szintén támogatja a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történõ fenntartását. A küszöbön álló Fed kamatemelés idõpontja továbbra is bizonytalan. A piaci várakozások szerint a kamatemelés áttolódhat jövõre, lehetséges, hogy csak tavasszal szigorítanak a döntéshozók, az EKB laza monetáris politikája pedig még jó ideig kitarthat. A legutóbbi kamatdöntést követõen az inflációs és GDP elõrejelzéseket lefelé módosították, így felmerül annak lehetõsége, hogy kibõvítik a jelenlegi kötvényvásárlási programot.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzõje kifejtette: a várakozásoknak megfelelõen nem változott az MNB irányadó rátája; a jegybank korábbi közleményei szerint az 1,35 százalékos szint tartós tartása szükséges a 3 százalékos inflációs célkitûzés eléréséhez.
Az elemzõ szerint mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 elõtt nem várható, a jövõ év végéig nem kell kamatváltozásra számítani, amit az is támogat, hogy a vártnál késõbb kezdõdik és lassabb ütemû lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak idõtartama a korábban közöltnél késõbb fejezõdik be.
Suppan Gergely szerint a kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja a külsõ sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is. Így a jövõ év végéig 1,35 százalék maradhat, 2017 végére pedig 2,50-2,75 százalék közé emelkedhet az alapkamat, de erõsödnek a lefelé mutató kockázatok.

MTI - Kanizsa