Nagykanizsáról 25 diák vett részt a krakkói Piarista Fiatalok Találkozóján (Spotkanie M³odzie¿y Pijarskiej – SMP) október 9-11. között. Az öt magyarországi gimnáziumból mintegy kilencven fiatal és hét tanár (köztük három szerzetes) indult útnak, hogy találkozzanak lengyel, cseh és osztrák társaikkal. Az alábbiakban egy diák és egy szerzetes beszámolóját olvashatjuk az eseményrõl.

A kora reggeli indulás után Budapesten csatlakoztak hozzánk a mosonmagyaróváriak, akikkel már útközben nagyon jól összehangolódtunk. A diákok sokat beszélgettek a „piarista életrõl”, sokat énekeltek együtt.
Majdnem egyszerre érkeztünk Krakkóba a másik magyarországi busszal, amely a szegedi, kecskeméti és váci csoportot szállította. Érkezés után mi, magyarok egy közös énekpróbán vettünk részt, ahol összeénekeltük azt a dalt (Sillye Jenõtõl a Múlnak az évek címût), amellyel a többiekhez hasonlóan bemutatkoztunk a megnyitó ünnepségen. Ott találkoztunk elõször a más nemzetiségû diákokkal. Ausztriából és Csehországból egy kisebb csoport jött el a találkozóra, míg a lengyelek több százan voltak az ország különbözõ iskoláiból és plébániáiról (Krakkó, Varsó, Bolszewo, £apsze Ni¿ne stb.). A napot közös imával zártuk az iskola tornatermében, közben volt lehetõség gyónásra is.
Másnap délelõtt megnéztük Krakkó városát; láttuk pl. a várat, a fõteret, valamint azt az ablakot, ahonnan Szent II. János Pál pápa rendszeresen szólt az emberekhez még krakkói érsek korában. Volt lehetõségünk szabadon is körbenézni és vásárolni. Ezután elmentünk az Isteni Irgalmasság Bazilikába, amely Szent Fausztina nõvér kolostora mellett épült. Modern, de nagyon letisztult épület, ahol a magyaroknak is van egy kápolnájuk az altemplomban.
Miután visszaértünk a városnézésbõl, szentmisén vettünk részt, majd elkezdõdött mindenki kedvence, a Christian Party. Egy nagy közös mulatságról van szó, ahol a fiatalok együtt táncolnak úgy, hogy különbözõ koreográfiákat is tanulnak közben. Ez lengyel piarista hagyomány, szerzetesek és világiak találják ki a táncokat ismert dallamokra.
Elérkezett az utolsó nap. Szomorúan váltunk el egymástól, hiszen nagyon jó közösség alakult ki közöttünk, izgalmas programokon vehettünk részt, és nagyon sok új barátot szereztünk. Könnyen összeismerkedünk a más magyar piarista iskolákból érkezett társainkkal, de a nyelvi különbség ellenére a lengyelekkel is tudtunk kommunikálni, fõként angolul, de néha jelbeszéddel is. Azóta még jobban látjuk, hogy milyen fontos idegen nyelveken tanulni! Kiderült, hogy a földrajzi távolság ellenére milyen sok közös élményünk van, hiszen mindnyájan Kalazanci Szent József családjának tagjai vagyunk. Már a hazaút során bejelölgettük egymást a Facebookon. Nagyon várjuk már a nyári együttlétet, amely a krakkói nemzetközi katolikus ifjúsági világtalálkozóhoz fog kapcsolódni (2016. július 25. – augusztus 1.).
 

Borsos Fanni – Böszörményi Géza SchP