A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkbõl.

A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvetõ vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megõrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az õsz, amely hazánkban közismerten esõs évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idõs emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minõsége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idõ, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint hatvan százalékánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni. A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnõtt embernek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szûrt napfényen való tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli idõszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendõ mennyiségû D-vitaminhoz jutni. Õsszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelõ táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000 NE. Hiszen a hûvösebb idõ érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az õszi-téli idõszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már õsszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-bõl 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.

Kiemelten fontos a D-vitamin szedése a megfázásos idõszakban, hiszen jelentõs szerepet tölt be a szervezetnek a fertõzõ betegségek – pl. az influenza, megfázás – elleni védekezésében. Az immunrendszer úgynevezett ölõsejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelõ D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre. „A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-rõl 75–100 nmol/l-re történõ emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal (!) csökkentené” – hívja fel a figyelmet a télvíz idején különösen aktuális, kevésbé ismert hatásokra is a Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület közremûködésével készült hazai konszenzus a D-vitamin szerepérõl. A szinte minden szervrendszerben érvényesülõ hormon hiányállapotában ugyanekkor kiszolgáltatottabbá válunk a vírusos és bakteriális betolakodókkal, gyulladásokkal szemben, és akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a pikkelysömör. Mindemellett a D-vitamin-hiány legjobban kutatott következménye a csontvesztés, valamint ismert az is, hogy a csontritkulásra szedett szerek hatékonysága is kisebb, ha alacsony a D-vitamin-szint. A D-vitamin-hiány emellett növelheti a daganatos betegségek esélyét is, különösen az emlõ- és a vastagbélrák szempontjából rizikótényezõ. Pótláshoz különbözõ szájon át alkalmazható tablettákat, pezsgõtablettákat, rágótablettákat, kapszulákat, gyermekeknek pedig cseppeket használhatunk, melyek aktív D-vitamint tartalmaznak.