Mindenki beszél róla, de senki sem tesz érte. Így summázható az utóbbi húsz év geotermikus, illetve alternatív energiáról szóló felvetések története. Noha születtek már ingyen és milliókért projekttervek, volt tanulmányút Brüsszelbe és Angliába, az ügy mégis egy helyben topog. Legutóbb Cseresnyés Péter ezirányú elõterjesztését söpörte le a testület. Ennek ellenére Nagykanizsa a megújuló energiák mintavárosa – halljuk gyakran a szinte szlogenné vált kijelentést. De hol is tart városunkban ez a program? Errõl kérdeztük Höfle Béla ökoenergetikust.

– A 21. század egyik legnagyobb kihívása az, hogy a század végére kb. 10-11 milliárdra szaporodó emberiséget úgy lássuk el energiával, hogy közben otthonunkat a Földet, és elsõsorban annak légkörét ne tegyük visszavonhatatlanul tönkre. A rohamos mértékben felhasznált fosszilis tüzelõanyagok elégetésekor keletkezõ üvegházhatású gázok káros hatásai, a globális felmelegedés, a savas esõk, az ózonpajzson növekvõ lyuk, a különbözõ allergiás megbetegedések számának emelkedése ma már közismert tények. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 50 százalékáért az energiatermelés a felelõs!

 

Ha a több millió éve a földfelszín alatt pihenõ szén – ásványi szén, olaj, földgáz energetikai felhasználása során keletkezõ égéstermékek, gázok formájában a levegõbe kerül –, akkor az atmoszféra fokozatosan visszajut az élet kialakulását megelõzõ õsi állapotába. A Föld atmoszférájának, a földi bioszférának, az emberi nem életfeltételeinek a megmentése csak úgy lehetséges, ha a globális szennyezõanyag kibocsátást a jelenlegi töredékére csökkentjük. Az 1973-as olajválsággal kapcsolatban sok futurológus az üzemanyag ellátás összeroppanását jósolta a kimerülõ készletek miatt. A legújabb statisztikai adatok szerint a szénkészletek hozzávetõlegesen mintegy 200 évig, a gázkészletek 65-70 évig, az olajkészletek pedig közel 59-65 évig elegendõek. A katasztrófát azonban nem a készletek végleges kimerülése, hanem a földi bioszféra véges terhelhetõsége jelentheti.
– A felhasználható energia adja mostani életmódunk és kultúránk gerincét. Egyszerû elérhetõségük nyitotta meg az utat jelenlegi életszínvonalunkhoz. Az elégtelen energiaellátás súlyos csapást mérne mindennapjainkra, az eddig elért eredményekre. Milyen célok elérését tûzte ki hazánk és az EU annak érdekében, hogy ez ne történjen meg?
– A biztonságos, nem drága, környezetvédelmi szempontból megfelelõ és fenntartható, felhasználható energiaellátás jellemzõ az EU, és így hazánk energiapolitikájára is. Három, szoros kapcsolatban álló, ugyanakkor azonos fontosságú célok elérését tûzte ki az EU: nevezetesen a versenyképesség megõrzését és bõvítését, az ellátás biztonságát és a környezetvédelmet. Mindezen tényezõket összekapcsolja a fenntartható fejlõdés közös nevezõje.
– Mûszaki szempontból melyik technika nevezhetõ tökéletesnek?
– Egyik sem mentes teljesen a káros környezeti hatásoktól, és egyik sem elegendõ az összes szükséglet kielégítésére. Mindemellett nehezen mérhetõk fel a hosszú távú lehetõségeik. Ezen kívül, mind a hagyományos, mind pedig az alternatív energiaforrások jelenlegi irányzatai és emelkedõ költségei világosan jelzik, hogy a jövõbeli energiaellátási költségek valószínûleg nem lesznek olyan elõnyösek, mint az ásványi tüzelõanyagok, így például a nyersolaj, a szén és földgáz felhasználásának jelenlegi költségei.
Ezek szerint nem létezik semmilyen biztonságos, hosszú távú, környezetvédelmi szempontból alkalmas és gazdaságilag életképes energiaellátás sem Európában, sem máshol a világon.
– Mi lehet a megoldás kulcsa?
– Csakis a további intenzív kutatás és fejlesztés, aminek magában kell foglalnia a kísérleti berendezések felállítását, ezek kiértékelését mûszaki és gazdasági szempontból, és fokozatosan tovább kell munkálkodni az új energiaforrások kereskedelmi bevezetésének érdekében. Összefoglalva: szükség van a hagyományos, és az alternatív energiákra!
– Az energiaprobléma megközelítésénél miben van különbség, és miben van egyetértés az eu-s tagországok között?
– Széleskörû az egyetértés abban, hogy szükség van az összes lehetséges energiaforrás fejlesztésének a folytatására (bizonyos tagországokban az atomenergia kivételével). Ebbõl a célból több kutatási és fejlesztési, illetve egyéb támogató programot indítottak be az egyes tagországok, de ugyanez történt európai szinten is.
– Véleménye szerint Nagykanizsának milyen alternatív energiahasznosítási lehetõségei vannak?
– Mindenekelõtt ki kell mondani, hogy a fel nem használt, illetve el nem fogyasztott energia a legjobb, legkörnyezetkímélõbb megtakarítás. Ide tartozik például a panelprogram, mert hiába fûtünk például geotermikus energiával, ha kimegy a meleg az ablaknyíláson. Elõször a panelprogram keretében rendbe kell tenni energetikailag a lakásokat, épületeket. A közvetlen környezetünkben képzõdött kommunális szennyvizek és hulladékok például nem jelentõs költséggel eltávolítandó káros és ártalmas anyagok, hanem a község alternatív energiaellátásában fontos szerepet játszó alapanyagok. Tehát, nem szemét! Az ide vonatkozó feladatok közé tartozik: el kell végezni az önkormányzati tulajdonú épületek energiaauditját, felülvizsgálatát az energetikai irányelvek szerint, és el kell készíteni az egyes épületek energetikai besorolását. Meg kell határozni az önkormányzati épületek, iskolák energiaigényét külön-külön, illetve összegezve a gáz, elektronikus és vízfelhasználási igényét. Csak azután lehet majd nyúlni a megújuló energiák valamelyikéhez. Vigyázzunk és okosan gazdálkodjunk vizeinkkel, hiszen a víz, a tiszta ivóvíz egyre nagyobb kincset jelent. Ha a klímaváltozások bármely prognózisát vizsgáljuk, a Kárpát-medencében, azon belül Magyarországon 10-15 százalékos csapadékcsökkenéssel kell számolnunk az elkövetkezõ 20-30 évben a 1,5-2 százalékos átlaghõmérséklet emelkedése mellett.
Bakonyi Erzsébet