A palini városrész sokat fejlõdött az utóbbi évtizedben, és - lokálpatriótaként is - a lakossággal megteszünk mindent, hogy olyan lakókörzete legyen Nagykanizsának, mint például Bajcsa, Bagola vagy Miklósfa. Mi sem akarunk lemaradni már csak azért sem, mert a városrész lehetõségei új távlatokat nyithatnak, pláne akkor, ha most megépül a 74-es elkerülõ út, amely végre nyugalmat és biztonságot hozhat az idõsek, fiatalok és gyermekek részére a közlekedésben – mondja ottjártunkkor Bicsák Miklós önkormányzati képviselõ.

- Büszke vagyok arra, hogy abban a városrészben , ahol én is élek, nagyon szép civil kezdeményezések vannak. Június hónapban a sportpályán szeretnénk összehívni egy lakossági fórumot, ahol újra napirendre kerül a polgárõrség megszervezése. Az úgynevezett 74-es Alkotmány utcában és az új városrészben a lakosság igényli a polgárõrség jelenlétét. Emellett most alakul meg a Lazsnaki utcában lakó Paál Gyula úr irányításával a nyugdíjasok klubja. Õ már gyakorlatilag kapcsolatban áll a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház nyugdíjas klubjával és sok jó tanácsot kap Balogh István elnök úrtól, amelyeket Palin városrész nyugdíjas klubjának mûködtetésében tud majd hasznosítani. A palini szépkorúak örülnek a kezdeményezésnek, s a lehetõségeimhez mérten jómagam is támogatom a klub létrehozását.

- Milyen civil egyesületek tevékenykednek már Palinban?
- A nyári hónapokban megalakuló nyugdíjas klubot is szeretnénk civil egyesületként bejegyeztetni, viszont már régóta eredményesen mûködik a palini sportegyesület, továbbá az általános iskolánkban a szülõk egyesülete, melynek tagjai az összefogást kovácsolják városrészünkben. A sportegyesületünk nagyon jól mûködik: itt meg kell említenem Kuti László elnök urat, aki szívügyének tekinti a serdülõ, az ifjúsági és a felnõtt labdarúgás eredményességét. Öröm számunkra, hogy felnõtt csapatunk a megyei harmadosztályban elsõ helyen áll. Úgy néz ki, hogy egy-két héten belül eldõl a feljutás lehetõsége a megyei másodosztályba. Mindez szintén nagyon jó érzéssel tölt el bennünket, mert ez is a helyi közösségek együttmûködésének egyik szép példája.
- Milyen gondok foglalkoztatják a helyi civil közösségeket?
- Az egyik nagy gondunk és bánatunk az, hogy az önkormányzattól nem kaptunk támogatást a mûfüves pálya létrehozására, illetve járdaépítésre, jóllehet a 2009. évi költségvetésben elõbbire tízmillió, utóbbira pedig tizenkétmillió forint támogatás volt elõirányozva. A mûfüves pálya – amely teljes mértékben lakossági összefogással készült és már csak a mûfüvet kellett volna rajta elhelyezni - nemcsak iskolai oktatási célokat, hanem a paliniak sport- és szabadidõs tevékenységét is szolgálná. Személy szerint engem is nagyon bánt a dolog, mert az úgynevezett „faragó bizottság” kihúzta ezt a támogatást a költségvetésbõl. Ugyanúgy nem kaptunk támogatást a gyógyszertártól induló járdaépítésre, holott ez is szerepelt a költségvetésben és ígéretet is kaptam erre a támogatásra a Fidesz-frakciótól. Azt is nagyon sajnálom, hogy két - a palini városrészben lakó képviselõ – Röst János úr és Papp Nándor úr - sem támogatta, holott jól tudják, hogy erre a támogatásra nagy szüksége lett volna a városrészünknek.
Lakossági összefogással igyekszünk odafigyelni környezetünk szépítésére is akár a sportpálya környezetében, vagy másutt a városrészben. Már szervezzük az idei falunapot, amely még inkább jelentõséggel bír majd annak tükrében, hogyha a labdarúgócsapatunk megnyeri a bajnokságot. Voltaképpen városszéli településrész vagyunk, ahol a civil közösségek mindent megtesznek például azért, hogy egy hangulatos falunapot rendezzünk. Ez a közösségi nap egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy közelebb hozza egymáshoz az új és az „öreg” városrész lakosságát egymással.
- A városrész miként tud anyagi forrásokat elõteremteni a társadalmi célok megvalósításához?
- Nagyon korrekt vállalkozók tevékenykednek Palinban, akik sokat segítnek a városrész fejlesztésében. Példaként említhetem a sportpálya világításának megvalósulását, amelyben sokat köszönhetünk az egyik cég vezetõjének - Dániel László úrnak - , akinek a cége teljes egészében társadalmi munkában elkészítette a sportpálya felének villamosítását. Meg kell említenem azt is, hogy természetesen még nagyon sok szponzor segíti a városrész fejlõdését kisebb-nagyobb összegekkel. A helyi lakosságra mindig számíthatunk és önzetlen segítõkészségüknek köszönhetõen kedvezõ irányba mozdult el a városrész fejlõdése az utóbbi idõkben.
Igazából azonban csak akkor tudnánk teljes mértékben „nyitni” a városrész lakossága felé, ha egy közösségi vagy faluházat tudnánk létrehozni Palinban. Képviselõként mindent megteszek annak érdekében, hogy valamilyen módon létesüljön egy ilyen közösségi intézmény a városrészben. A lehetõségek közül felvetõdött az úgynevezett Somogyi-kastély épületének megvásárlása és faluházzá történõ átalakítása, de ha nem tudjuk megvenni, akkor az Alkotmány utcában egy megfelelõ területen – amely a város tulajdonát képezi – szeretnénk felépíteni egy közösségi házat mintegy harmincmilliós költségvetéssel és társadalmi összefogással. Fiatalok és idõsek részérõl egyaránt igény van arra, hogy a téli és tavaszi idõszakban is látogathassanak kulturális programokat egy ilyen célokat szolgáló új közösségi házban.
- És hol tartják a rendezvényeket a paliniak most, amikor még nincs közösségi ház?
- A programokat rendszerint a helyi általános iskolában tartjuk, melynek igazgatója - Sabján úr - rendkívül korrekt módon segíti a városrész közösségi életét. Minden lehetõséget megad a lakosságnak a kulturált szórakozásra, és az intézmény minden programra „nyitott”, legyen szó akár lakossági fórumról, vagy ismeretterjesztõ elõadásról. Ilyen tekintetben is nagy szükség van az iskolánkra, de nyilván jobban éreznénk magunkat akkor, ha volna a városrésznek egy családias – százharminc-százötven négyzetméteres - saját közösségi háza.
Fontos lenne még a csapadékvíz-elvezetés megoldása a Napsugár utácban és az új városrészben, mert a Förhinci-hegyrõl viharok idején lezúduló esõvíz jelentõs károkat okoz az ott lakók házaiban és kertjeiben. A városi költségvetésben szerepel a tervek elkészíttetése annak érdekében, hogy minél hamarabb kedvezõ megoldás szülessen.
Járdaügyben Lang Ádámné – Sári néni – is megosztja velünk panaszát, amikor felkeressük a képviselõvel Alkotmány utcai otthonában.
- Az a gondunk, hogy az Alkotmány utcának ezen a felén – a páratlan oldalon - nincs járda, pedig ezen a részen sok az idõs ember és a gyermek, akik balesetveszélyes helyen tudnak csak közlekedni az út szélén. Amíg el nem készül a 74-es elkerülõ útszakasz, addig jelentõs kamionforgalom is veszélyezteti a mindennapjainkat. A nagy forgalom miatt sokszor nem tudunk átmenni a túloldalra, ahol van egy keskeny és töredezett járda. Rengeteg a teherautó és a kamion, s ezen a szakaszon nem egyszer fordult már elõ súlyos baleset. Ráadásul, ha ezen az oldalon megyünk végig, erre közelíthetõ meg a patika, a felvásárló, a bolt, és ezen az oldalon kell felmenni a temetõbe és a fatelepre. Ugyancsak ezen az oldalon juthatunk el az orvosi rendelõhöz, a presszóhoz, az általános iskolához meg az óvodához. Egy kissé feljebb van a templom, sõt, a lovarda is, tehát mindenképpen indokolt lenne egy gyalogjárda megépítése ezen a szakaszon. Jómagam már három éve kérvényezem ezt a járdaépítést, de eddig nem sok eredménnyel. Most viszont a Bicsák képviselõ úr nagyon az ügy mellé állt, amiért külön köszönet illeti. A polgármester úrnak is már a harmadik levelet küldöm, mindig nagyon aranyosan válaszol, és megígérte, hogy meglesz a járda. Örülök az ígéretnek, de szívesen látnám, ha már elkezdõdne a járdaépítés – teszi hozzá búcsúzóul Sári néni.
Gelencsér Gábor