Az elsõ fél évben a magyar lakosság egy fõre jutó összes kiadása 72 214 forint volt egy hónapra vetítve, amelynek 27 százalékát élelmiszerre, 23 százalékát lakásfenntartásra költötték, közlekedésre fejenként mintegy 8 ezer, egészségügyre pedig több mint 3500 forintot fordítottak, ez a négy kiadási tétel tette ki az összes költés közel kétharmadát - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett elsõ fél éves jelentésbõl.

 Hírközlésre fejenként havonta 4776 forintot költöttek a háztartások, ezen belül a mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, valamint az internet önálló vagy valamilyen távközlési csomagban való elõfizetésére fordították a befizetett összeg 48, illetve 42 százalékét - tették hozzá.
Kultúrára, szórakozásra egy fõre számítva mintegy 3600 forint jutott, ennek közel háromtizede moziba, színházba, koncertre járásra és egyéb szabadidõs tevékenységekre.
Az év elsõ hat hónapjában a háztartások élelmiszer-kiadásaikon belül legtöbbet hús és húskészítményekre, halra költötték: egy fõre havi 5319 forintot. A háztartásokban havonta fejenként összesen 5,1 kilogramm húst és hústerméket fogyasztottak, amibõl a friss, fagyasztott, mélyhûtött hús 3,1, a hal és tenger gyümölcsei 0,1, a feldolgozott húskészítmények 1,5, az egyéb húskészítmények pedig 0,3 kilogrammot tettek ki - közölték.
A lakosság az elsõ fél évben személyenként havonta átlagosan 21 904 forintot költött élelmiszerre, ebbõl 18 482 forint volt a vásárolt, 785 forint a saját termelésû és 2638 forint volt az étteremben, munkahelyen, iskolában elfogyasztott élelmiszer értéke.
A budapesti háztartások összes kiadása 34, a megyei jogú városokban élõké 12 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Az egyéb városokban lakók fogyasztása azonban már átlag alatti a legalacsonyabb fogyasztást pedig a községekben mérte a KSH.
A régiók szerinti különbségek Közép-Magyarország fogyasztási dominanciáját igazolják, ami Budapest központi szerepének következménye. Ebben a térségben az egy fõre jutó kiadási összegek egy-egy kivételtõl eltekintve minden fõcsoportban magasabbak, mint az ország többi részén.
A fõvárosban élõk fogyasztásának 20 százalékát tették ki az élelmiszerek, míg az ország három, hátrányos helyzetû régiójában ez az arány 30 százalék körüli volt. Az Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon élõk az élelmiszerre és lakhatásra történõ kiadásaik mellett kevesebbet képesek költeni másra, közlekedésre, kultúrára és szórakozásra fordított kiadásaik (7230, 8443, illetve 8176 forint) jelentõsen elmaradnak az országos átlagtól (11 681 forint).

MTI - Kanizsa