Több mint 2,2 milliárd forintos költséggel megerõsítették a Zala megyei Murakeresztúron a Mura folyó és a Principális-csatorna töltéseit, a fejlesztésre a tavaly õszi áradáskor minden korábbi rekordot meghaladó vízszint miatt volt szükség.

Pavlicz Lajos (független) polgármester a csütörtöki avatáson úgy fogalmazott: az újonnan épült töltéssel biztonságosabbá vált a település, legfõképpen annak az 1500-1600 embernek a lakóhelye, aki a Mura és a Principális által körbefogott területen él.
Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje hozzátette, a beruházás mindössze négy hónap alatt, a kedvezõ idõjárásnak köszönhetõen határidõre elkészült. A kivitelezés jogát közbeszerzésen nyerte el a Szabadics Közmû- és Mélyépítõ Zrt. és a Meliorációs és Rekultivációs Kft. alkotta SZM Mura 2015 Konzorcium.
Rigó Csaba megyei kormánymegbízott reményét fejezte ki, hogy a mostani fejlesztéseket követõen a Mura mentén fekvõ Murarátka, Tótszerdahely, Letenye és Molnári térségében is megvalósulhatnak hasonló árvízvédelmi beruházások.
Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyûlés alelnöke egyebek mellett arról beszélt: nemcsak a biztonságot szolgálják a megmagasított töltések, de a késõbbiekben azokon kerékpárutakat jelölhetnek ki, a térség turisztikai fejlesztésének részeként.
Bíróné Dugmanits Ágnes, a vízügyi igazgatóság árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztályának vezetõje elmondta: az eredeti tervek szerint öt árvízvédelmi öblözetben történt volna fejlesztés, de az anyagi források csökkentése miatt egyelõre csak a murakeresztúri valósulhatott meg, több mint 2,2 milliárd forintos költséggel.
A beruházás keretében a Mura bal parti töltését 4,4 kilométeres szakaszon, a Principális-csatorna jobb parti töltését pedig 5 kilométer hosszan építették át. A töltés koronaszélességét háromról négyméteresre bõvítették, magassága pedig most már meghaladja a legutóbbi árvíz maximális szintjét.
A munkálatok részeként nyomáscsökkentõ kútsort és árkokat alakítottak ki, a Mura töltésének mintegy 500 méteres szakaszán több mint 10 ezer köbméter terméskõvel megerõsítették a partszakaszt. Korszerûsítettek öt zsilipet, új szivattyúházat és megfelelõ kapacitású szivattyút helyeztek üzembe, továbbá felújították a gátõrtelepeket és a Letenyén található védelmi központot.
A beruházásról készült írásos összegzésben felidézték, hogy a Murán 2014 õszén levonult árhullám több mint 40 éves rekordot megdöntve 554 centiméteres vízállással tetõzött. Az 1970-es évek végén épült árvízvédelmi töltések magasítása ezért vált elengedhetetlenné.

MTI - Kanizsa

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON

Elõzmények
Az 1972 júliusában levonuló rendkívüli árhullámaz addigimértékadó árvízszintet meghaladó árvizet okozott. A tetõzés 514 cm-es legnagyobb vízállás értékkel következett be. Erre tekintettel árvízvédelmi töltéseképültek a Mura mentén,az 1970-es évek végén.
Azazóta eltelt évtizedek árvízi tapasztalatai és a Mura egyre magasabban tetõzõ vízszintjei rámutattak arra, hogy a kiépített töltések magassága és keresztmetszeti kialakítása nem elégséges, az árvízvédelmi rendszer, fejlesztésre szorul.Ezt igazolta a 2014 szeptemberében levonult árhullám is, amely az addig mért, 1972-es legnagyobb vízállás érték felett 40 cm-rel tetõzött Letenyénél.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2008 októbere és 2011 februárja között pályázati forrásból elkészíttette a teljes árvízvédelmi szakaszra (mintegy 43 km hosszúságban) a terveket, hatástanulmányokat és megtörtént a szükséges engedélyek beszerzése is.

2013. február 22-én a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Közremûködõ Szervezet aláírta a Támogatási Szerzõdésta projekt megvalósítására.
Az eredeti tervek szerint a Murai árvízvédelmi szakasz fejlesztése keretében a teljes árvízvédelmi szakasz (öt öblözet) átépítésére sor került volna, azonban mûszaki tartalom csökkentés miatt csak a Murakeresztúri öblözet fejlesztéseés a védelmi épületek felújítása valósulhat meg.
A kivitelezési munkák 2015. július 6-án kezdõdtek el.A projekt zárására 2015. december 15-ig kerül sor.

Cél: az árvízi biztonság
A beruházás elsõdleges célja volt azérintett területrész Mura árvizekkel szembeni biztonságának növelése, a lakosság, valamint a személyes és önkormányzati vagyon védelme. Murakeresztúron a lakosság 80 százaléka, mintegy 1500 személy él árvízzel veszélyeztetett helyen.A murai árvízvédelmi szakasz fejlesztésével jelentõsen megnõtt az árvízi élet- és vagyonbiztonság, az árvízi kockázatok pedig csökkentek.A beruházás során Murakeresztúrnál az elsõrendû árvízvédelmi töltések megerõsítésére, magasítására, 5 db mûtárgy átépítésére, a gátõrtelep felújítására, valamint Letenyén a védelmi központ és a gátõrtelep rekonstrukciójára került sor.
A megvalósítás
A „Murai árvízvédelmi szakasz fejlesztése” címû, KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0009 számú projekt keretében, a murakeresztúriöblözetben a Mura bal parti töltését 4,4 km-es szakaszon, a Principális-csatorna jobb parti töltését pedig 5 km-es szakaszon építették át. A töltésfejlesztés teljes hossza 9,4 km.
A fejlesztést követõen, a töltés koronaszélessége a jelenlegi 3 méteres helyett 4 méteres, magassága pedig a mértékadó árvízszintet a megfelelõ biztonsággal meghaladó lett.Azátszivárgás csökkentésére nyomáscsökkentõ kútsor és árok kialakítására került sor.
A Mura bal parti töltésének mintegy 500 m-es szakaszán, a nem megfelelõ biztonságú murai mederrézsû bevédése érdekébentöbb, mint10 ezer m3 vízépítési terméskõ beépítésére volt szükség.
Az érintett szakaszon 5 db, töltésben lévõzsilipet is felújítottak, vízmércéket építettek át. Új szivattyúházés megfelelõ kapacitású szivattyúis segíti az árvíz elleni védekezési munkákat. A murakeresztúri és a letenyei gátõrtelepek új külsõt kaptak, de a Letenyén található Védelmi Központ teljes körû felújítása is megvalósult. A projekt keretében egynagy teljesítményûrézsûkaszáló gép beszerzésére is sor került.

A munkák a száraz, meleg nyárnak köszönhetõen nagyon gyors ütemben folytak. Az építkezés során 265 ezer m3 földet építettek be, a töltésépítésen közel 100 db munkagép dolgozott, a kivitelezésre fordított munkaórák száma mintegy 92 ezer volt. Mindennek köszönhetõen az építési munkák 2015. november elején befejezõdtek.
A fejlesztés kivitelezését a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott SZM Mura 2015 Konzorcium végezte. A konzorcium tagjai a Szabadics Közmû- és Mélyépítõ Zrt. és a Meliorációs és Rekultivációs Kft. voltak.
A projekt teljesköltségvetése bruttó 2,267 milliárd forint, melyet az Európai Unió Kohéziós Alapja és Magyarország Kormánya biztosítottak.

A további négy murai árvízvédelmi öblözet (Murarátka, Letenye, Tótszerdahely, Molnári) fejlesztése is szerepel a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által tervezett projektek között, a megvalósításhoz azonban európai uniós források bevonása szükséges.

Szombathely, 2015. november 12.

Gaál Róbert
vízügyi igazgató