Történelmi jelentõségû pillanatnak számít a Balaton életében, hogy forrást is rendeltek az üdülõrégió stratégiai céljainak megvalósításához, amire a rendszerváltás óta nem volt példa - mondta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke csütörtökön Balatonfüreden, ahol bejelentették, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére.

A kormánydöntésrõl a kabinet, valamint a kiemelt üdülõkörzet országgyûlési képviselõi együtt tartottak sajtótájékoztatót.
Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelõs államtitkár úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még az üdülõövezet, mint most. A régió olyan régi álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörû fejlesztése, és olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a vállalkozásokat - tette hozzá.
Manninger Jenõ Zala megye fejlesztési biztosa arról beszélt, hogy a Balaton fejlesztése azért is szükséges, mert a második legnagyobb turisztikai célpont az országban a fõváros után. Fontosnak ítélte, hogy a meghatározott célok megvalósítása lehetõséget teremt a minõségi turizmus feltételeinek megteremtésére, fizetõképes vendégkört vonzva a Balatonhoz.
Móring József Attila Somogy megye fejlesztési biztosa kiemelte a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon, a Szántód-Kõröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakaszon folytatódó 44 milliárd forintos felújítási munkát, valamint azt, hogy megújulhat a Fonyód-Kaposvár közötti vasútvonal is. Sor kerülhet a balatonfenyvesi kisvasút felújítására és bõvítése, tovább a második balatoni kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között. Kistelepüléseket összekötõ utak épülhetnek meg, a munkahelyek és turisztikai attrakciók elérhetõségét jobbá téve - tette hozzá.
Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP) országgyûlési képviselõ közölte, a korábbi uniós fejlesztési ciklus legnagyobb hibája az volt a Balaton-régió számára, hogy hiányzott a célok komplexitása, ezért egymástól elkülönült fejlesztések jöttek létre. Az elõzõ uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a fejlesztésekre. Ehhez képest nagy elõrelépés a komplex stratégia, és a több mint 300 milliárd forintos keret. Hangsúlyozta, ebbõl 25 milliárd forintot a kormány biztosít. Kiemelte, hogy Siófok térségben is régóta várt fejlesztések valósulhatnak meg. A vasútfelújítás folytatása mellett megtörténhet Kereki vár teljes rekonstrukciója 375 millió forintból.
Kifejtette, a balatoni fejlesztések egyik legnagyobb tétele a Sió-csatorna meder-rehabilitációja, a Sió-zsilip átépítése lesz, amire mintegy 12 milliárd forint jut. Megjelenhetnek az elektromos buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen, több mint 25 milliárd fordítható a vállalkozások támogatására a kis- és középvállalkozói szektorban, a balatoni hajózási társaság pedig 2 milliárd forintot költhet a hajóflottája megújítására, és 2 milliárdot kikötõépítésre.
Kovács Zoltán Veszprém megye fejlesztési biztosa emlékeztetett arra, hogy hosszas egyeztetõ munka elõzte meg a kormánydöntést, amely meghatározza az üdülõrégió fejlesztési irányait, a tó körüli 3 megye beruházásait összehangolva. Beszámolt arról is, hogy a megyei kormányzatok által gondozott területi operatív programokból is jut a Balatonra. Veszprém megyében például a 45,1 milliárd forintos forrásból 13 milliárd fordítható a tó északi partjára.
Kontrát Károly (Fidesz) országgyûlési képviselõ kifejtette, 180 település tartozik a kiemelt üdülõkörzethez, amelynek életében új fejezet kezdõdik. Kiemelten fontosnak ítélte a kikötõ-, a kerékpárút fejlesztéseket, a kulturális és természeti értékek megóvását, a helyi piacok, a kézmûves vállalkozások, a szõlõ- és bortermelõk támogatását, illetve egyes kistelepülések szennyvízkezelés programjainak megvalósítását. A cél az, hogy 2020-ra a balatoni legyen az unió legbiztonságosabb üdülõkörzete - fogalmazott.
Vitályos Eszter az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, az országban más ilyen komplex nagy fejlesztés nincs egyelõre, mint a balatoni. A régiónak szánt keretet az érintett szaktárcák osztják majd, a munkát a Miniszterelnökség koordinálja a BFT bevonásával. A cél a pályázatok mielõbbi megjelentetése, amivel kapcsolatban már a jövõ héten összeül egy munkaértekezlet.
Bóka István az MTI-nek azt nyilatkozta, a térség elképzeléseinek és a kormány céljainak összehangolásával alakította ki a BFT a régió fejlesztési stratégiáját. "Alapvetõen minden terülten sikerült azokat az elképzeléseket keresztülvinni, amit fontosnak tartottunk" - fogalmazott. A konkrét projekttervek 80-90 százaléka valósulhat meg. Problémát az jelent, hogy az Új Széchenyi Tervben és az operatív programokban is a gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés kap prioritást, miközben a balatoni önkormányzatok a turizmusfejlesztést határozták meg leginkább célként - tette hozzá.

MTI - Kanizsa