A török elleni hadjáratban kitüntetett szerepû egykori kanizsai várat bemutató állandó kiállítás nyílt Nagykanizsán, ahol egy önkormányzati tulajdonú cég finanszírozásában, annak telephelyén alakították ki a Thúry György Múzeum gyûjteményére alapozó tárlatot.

A nagykanizsai Vár úton, a hulladékszállító Netta-Pannonia Kft. telephelyén, a cég egyik raktárának átalakításával hozták létre az állandó tárlatot, amely a hajdani kanizsai vár építésének, kitüntetett szerepének és kényszerû pusztulásának történetét mutatja be. Korabeli metszetek nagyításai, az évtizedekkel ezelõtti feltárások fotói mellett egy pontos makett, továbbá mintegy félszáz tárgyi emlék - köztük ágyúgolyók, fegyverzetek darabjai, cseréptöredékek, valamint a vár több eredeti cölöpdarabja - látható a pénteken megnyitott, multimédiás eszközökkel is kiegészített kiállításon.

Száraz Csilla, a múzeum igazgatója felidézte, hogy a történelmi Kanizsai-család négytornyú várkastélya, majd a késõbb köré épült ötszögletû erõdítmény éppen az önkormányzati társaság jelenlegi telephelyének területén állt.
Az 1323-ban a család birtokába került Kanizsa településén valószínûleg 1393-ra fejezõdött be a visegrádihoz vagy a diósgyõrihez hasonló várkastély építése. A késõbbi várúr, Nádasdy Tamás az 1500-as évek közepén modernizálta és megerõsítette a kanizsai várat, amely Szigetvár 1566-os eleste után a török elleni harcok legfontosabb végvára volt. Éppen ezért a vár királyi tulajdonba került, és ezt követõen alakították ki körülötte az ötszögletû erõdöt.
Megerõsítése ellenére a törökök 1600 októberében, 43 napos ostrom után elfoglalták a várat, és csak pontosan 90 évvel késõbb, a harmadik kísérlet után sikerült az addigra török központtá átalakított várost visszafoglalni. A dicsõséges évek után azonban szerepét vesztette a kanizsai vár, ezért alig egy évtizeddel késõbb, 1702-ben királyi parancsra lerombolták - idézte fel a múzeum igazgatója.
Kitért arra is, hogy 1954 és 1958 között tárták fel elõször alaposabban a vár és a várkastély alapjait. Az elmúlt évtized belvárosi fejlesztései nyomán azután további feltárásokra is mód nyílt, így ma már szinte teljes pontossággal ismert az egykori erõd és belsõ építményeinek alaprajza.
A pénteki tárlatnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára, a térség fideszes országgyûlési képviselõje többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori vár olyan nevezetessége, kincse a városnak, amelyre a nem itt élõknek is érdemes felhívni a figyelmét. A tárlat pedig lehetõséget ad arra, hogy négy-ötszáz évet visszalépjünk a múltba.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki, hogy 70 évvel az elsõ komolyabb feltárás után végre láthatóvá válnak a hajdani vár emlékei, amelynek lerombolása után a széthordott kövei számos kanizsai épület építõanyagaivá váltak. Azt is hangsúlyozta, hogy a tárlatot létrehozó társaság ezzel igazi példát mutat a társadalmi felelõsségvállalásra.
Horváth Balázs, a társaság ügyvezetõje a jövõbeli tervekrõl csak annyit mondott, hogy a gyûjtemény bemutatása után sokkal nagyobb léptékû elképzelések vannak az egykori kanizsai vár újbóli bemutathatóvá tétele érdekében.

MTI - Kanizsa

További képek a galériában.