A legközelebbi közgyûlésen Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlése létrehozhatja a Kanizsai Kulturális Centrum kiemelten közhasznú nonprofit zártkörû részvénytársaságot. Miért van erre szükség?! Az önkormányzati többség azt gondolja, hogy a meglévõ mûvelõdési intézményeink sokszínû programkínálata a felújított, kibõvülõ infrastruktúrában egy új típusú mûködtetési formában tudja ellátni a közmûvelõdés mindenki számára való biztosításának kötelezõ önkormányzati feladatát.

Az új forma elõnyei lehetnek: az áttekinthetõbb gazdálkodás, a hatékonyabb mûködés, a koordináció bõvebb lehetõsége, a kibõvülõ pályázati és szponzori lehetõségek, a rendezvények feladatfinanszírozása, esetleges adómentességek és – kedvezmények.

Ez az átalakulás egy hosszú történet. Kezdõdött a Kulturális Negyed-ötlettel, folytatódott a Magyar Plakát Házzal, majd a Medgyaszay Ház megújulásával. A tartalommal való kitöltést még ötletbörze is segítette. Közben a Mûvészeti Térkép is elkészült, s mára a HSMK-t is felújítottuk. Természetesen a közalkalmazottak, a civilek, a minisztérium és szakértõk is véleményezik az elképzelést, s párhuzamosan a kulturális koncepciónkat is megújítjuk.

Közmûvelõdési életünk felfrissülését akarjuk! Képletesen szólva azt szeretnénk, mindenki a kultúra részvényese legyen Nagykanizsán. Az élet minden területén húsz-harminc évenként (egy generációváltás ideje) meg kell újulni. Ezért van ez a mostani stratégiai döntés. A bõvebb közmûvelõdési infrastruktúránk – hiszen a Magyar Plakát Ház és a Medgyaszay Ház pluszként lépett be a rendszerbe – bõvebb tartalmat is kíván újabb, példaértékû struktúrában. Olyan modellt kívánunk megvalósítani, amely az országban csak néhány helyen mûködik: Szentendre, Terézváros, Mûcsarnok. Ha úgy tetszik, egy nagy kísérlet részesei vagyunk. A kultúra áru is, de nem szeretnénk piacosítani. Bár látszólag fiskális szempontú a készülõ elõterjesztés, de a következmény remélhetõleg pozitív lesz. Jelenleg mintegy 185 millió Ft-ból és 31 fõvel mûködik a közmûvelõdési intézményrendszerünk. Ez bõven 200 millió Ft fölé, és akár 36 fõre nõhet. Hiszen ez idáig együttesen még nem mûködött az összes közösségi terünk, a Magyar Plakát Ház és a Medgyaszay Ház tulajdonképpen újonnan lép(ett) be a rendszerbe!

Természetesen az átalakítás jogi hátterében ott kell lennie a megszüntetõ okiratoknak, a leltár szerinti vagyon átadására-átvételére vonatkozó üzemeltetési kezelési szerzõdésnek, a közhasznúsági szerzõdésnek, a leendõ alapító okiratnak és SZMSZ-nek, a feladatfinanszírozási mintának és álláshely-számításnak. Fontos kérdés, hogy ki lesz a vezérigazgató, ki lesz az öt fõs igazgatóság és a felügyelõ bizottság tagja, ki látja el a könyvvizsgálói feladatokat. A közgyûlési elõterjesztés sok mellékletében benne kell lennie a vezérigazgató munkaszerzõdésének és munkaköri leírásának. A meglévõ dolgozókkal kívánjuk ellátni az új feladatokat is, sõt még jönnek hozzájuk.

Ha Nagykanizsa valóban régiók kapujaként, több régióra és az országra rányíló kulturális centrumként kíván létezni, akkor a meglévõ szinte ajándékként kibõvülõ kulturális infrastrukturális növekedést követnie kell egy ilyen fajta átalakulásnak. Reméljük, hogy ez az ágazat Nagykanizsán nem lesz a maradványelv áldozata! Hisszük, hogy Nagykanizsa éppenséggel nem kulturális mélyrepülésben szenved, hanem éppen emelkedõben van. Hogyan lehet költségvetési megszorítások közepette is fenntartani a pezsgõ kulturális életet? Szegények lehetünk, de ez nem ok arra, hogy ostobák és igénytelenek is legyünk. Hosszabb távon a kultúrába érdemes befektetni. Ilyen szempontból a kultúra és a gazdaság gyökerei ugyanazt jelentik. Nem hiszem, hogy lennének ellenérdekeltek, ha azt mondom, pénzt kell fektetni az emberi erõforrásokba, a kultúrába és az oktatásba. A jövõ útja az lehet, ha nem elsõsorban az intézményeket, hanem a tevékenységeket támogatjuk. Vannak jó példák: Szentendre, Balatonfüred, Zalaegerszeg, Debrecen…

Eddigi kulturális palettánk sokszínûségére is büszkék lehetünk, de természetesen voltak problémák. A magas mûvészetek hátrébb szorulása a populárisabb mûfajok elõnyére, a minõségpolitika hiánya, a programegyeztetések elmaradása… Mindezeket egy klasszikus népmûvelõi szemlélettel már valószínûleg nem lehet megoldani. A városok versenyében, például a rendezvényekért való viaskodásban csak úgy lehetünk eredményesek, ha mások számára is fogyaszthatóvá tesszük specialitásainkat, s nívós szállással, folklorisztikus kuriózummal és gasztronómiai kalandozással is szolgálni tudunk. Színvonalas város sok van a világban, hogy melyiket választja a vándor, azt az egyedi kínálat dönti el. Ennek az egyszeri és megismételhetetlen, másutt reprodukálhatatlan attrakciónak egyszerre kell befogadhatónak és különlegesnek lennie! Ezt jelenti a kulturális gazda(g)ság.

Persze segíthet ebben egységes és hálózatos intézményirányítási modell is, pénzügyi, gazdasági és szervezeti átvilágítások, a közmûvelõdés szakigazgatási problémáinak kezelése, valamint a régebbi költségvetési mûködés tanulságai. Lehetett volna más irányokba is menni. Egy mamutintézmény létrehozása, vagy sok kicsi szép, esetleg nonprofit kft., netán maradhatott volna minden a régi formájában. 2007. július 1-jétõl KHT, azaz közhasznú társaság létrehozása már nem lehetséges, helyettük van ez a nonprofit gazdálkodási forma. De az új kihívásokra adott válasz hosszabb távú, stratégiai, fejlesztési és modernizációs kell, hogy legyen. Errõl gyõzött meg az év eleji ötletbörzére adott sok értékes visszajelzés is. Ezekbõl is kikristályosodtak erõsségeink: kiváló mûszaki állapot és felszereltség, ideális befogadóképesség, oktatási intézmények közelsége, centrális elhelyezkedés, könnyû megközelíthetõség. Gyengeségek: nincs kialakult mûködési struktúra, önkormányzati forráshiány. Lehetõségeink: együttmûködés a közoktatási intézményekkel és a civil szférával, a kulturális turizmus fejlesztése, pályázati források elérése, kistérségi együttmûködés, határmenti kapcsolatok. Veszélyek: EU-források el nem érése, vesztes pályázatok, nem megfelelõ kommunikáció.

A megújuló kanizsai kulturális struktúra nem jelentené a hagyományos formák megszûnését, de egy erõteljes impulzus lenne a munkatársak ösztönzése révén a tartalmi megújulásra és megerõsödésre. A Kanizsai Kulturális Centrum civil centrum is kell, hogy legyen! A jelenlegi elõterjesztés nem tartalmazza a Honvéd Kaszinó, a Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház, a Zsinagóga, a Miklósfai Mindenki Háza, a Halis István Városi Könyvtár és a Thúry György Múzeum bekapcsolását ebbe a struktúrába. A Kanizsai Kulturális Centrum kiemelten közhasznú, nonprofit, zártkörû részvénytársaság egyelõre csak a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központot, a Medgyaszay Házat (benne a Képzõmûvészetek Háza, Magyar Plakát Ház), a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Házat és közösségi tereit tartalmazná, de vizsgálni kell a jövõben minél bõvebb körû együttmûködések lehetõségét.
Ezen elképzelésünkben az igényesség és a lokálpatriotizmus is vezetett bennünket, s a kulturális sokszínûség megõrzése. A mûveltség többféle lehet, de a kultúra egy. Azért még összedolgozhatunk, hogy nem vagyunk egyformák. A versengés mellett összefogás is lehetséges. Azonban ahhoz, hogy valami szellemi béke legyen, a kultúra területén is változtatás szükséges. Hiszem, hogy Nagykanizsán gazdagok vagyunk a kultúrában. Elég legyen itt csak egy konkrét friss példára utalni. Október 6-ára pályázati támogatással két Batthyány Lajos-kiállítás is nyílt volna Nagykanizsán, az egyik a Thúry György Múzeumban, a másik a Magyar Plakát Házban. Végül sikerült megegyezni, hogy a második majd március 15-én nyíljon. Viszont a mostani kiállítás az országban a 4., így büszkék lehetünk rá, hogy ilyen aktuálisak és gazdagok vagyunk.

De ne felejtsük el a Kanizsai Kulturális Centrum költségvetése nem mérhetõ majd profitban, hiszen nonprofit gazdálkodási formájú lesz majd. A költségvetés elsõsorban csak adalék a célok eléréséhez. Az érték a valódi mérõszám.

Balogh László, a Kulturális Bizottság elnöke