A megye gazdasági teljesítményérõl és a legnagyobb cégek százas listájáról immár negyedik alkalommal adott átfogó elemzést – a TOP 100 kiadvány révén – a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Adó Fõigazgatósága és a Zalai Hírlap.

A kiadványt szerdán mutatták be ünnepélyes keretek közt a Medgyaszay Házban. Mazzag Ferenc, a megyei kamara elnöke köszöntõjében kiemelte: a legnagyobb zalai cégek és vállalkozások értékesítésbõl származó tavalyi nettó árbevétele – az elõzõ évekhez képest – több mint 14 százalékkal, azaz közel 413 milliárd forintra nõtt. Illetve, a TOP 100-as zalai vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert a megyében, a munkavállalók mintegy harmadát.
- Zala megyében az országos átlagnál jobban erõsödtek a bérek, bár még van hova fejlõdni e tekintetben – ezt már Cseresnyés Péter, munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár, parlamenti képviselõ mondta a zalai gazdaságfejlesztésrõl és a foglalkoztatáspolitikáról tartott elõadásában.
Mint az a politikus hangsúlyozta: az EU 2020-ig a foglalkoztatást 68 %-ról 75 %-ra kívánja növelni. Ennek értelmében 700-750 ezer embernek – akik hiányoznak a foglalkoztatásból - szükséges a jövõben munkát biztosítani. Mindehhez népszerûsíteni kell a rugalmas foglalkoztatást, növelni kell a munkavállalói kedvet, illetve, többek közt, meg kell állítani a közfoglalkoztatás és a segélyezés „körforgását”. Cseresnyés Péter egyúttal több kormányzati programot is bemutatott, amik egyike – sok más mellett – a 36 ezer regisztrált, munkanélküli fiatalnak nyújt segítséget. A következõ pénzügyi EU-s ciklusban pedig a kormány 7200 milliárd forintot fordít munkahelyteremtésre, gazdaságfejlesztésre.
Az államtitkár elõadásában megjegyezte: már a 2010-es kormányváltáskor megállt a munkanélküliség csökkenése, s a foglalkoztatási ráta is nõtt, 54%-ról 65%-ra.
- Az országos bérnövekedés élén áll, 2012-tõl, a régió. Ezen belül megyénk a harmadik helyet foglalja el a bérek átlagos színvonalában és növekedésük területén – szögezte le az államtitkár.
- Ahhoz pedig, hogy Zalában a foglalkoztatottság növekedjen, a munkanélküliség viszont csökkenjen, a megyének össze kell fognia. Éppen ezért szükséges, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa kezdje el az együttmûködést – fogalmazott Cseresnyés Péter.
Az államtitkár szavait követõen különbözõ elõadásokat hallgathattak meg a résztvevõk.
A TOP 100 zalai cégek sorában – nem mellesleg – több nagykanizsai, illetve környéki vállalkozás is elõkelõ helyet foglal el. Van köztük közmû-és mélyépítéssel, bútorgyártással, víztermeléssel-, és kezeléssel, valamint gáziparban érdekelt vállalkozás, cég is.

Sz.Zs.