Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) ellenõrzései alátámasztják, hogy indokolt volt a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakítása, emellett arra is rávilágítottak, hogy a rendelkezésre álló uniós források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést - összegezte az ÁSZ az uniós források felhasználásának, valamint a pénzek elosztásában közremûködõ intézmények ellenõrzésének tapasztalatait.

Az ÁSZ a tájékoztatót eljuttatta az Országgyûlés Európai ügyek bizottságának.
A 2010 óta lezajlott számvevõszéki ellenõrzések alapján az uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetûnõ volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, a források kifizetésének elhúzódása - áll az összegzésben.
Az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a kormány és a közvélemény figyelmét, miszerint a pályázati lehetõségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsõdleges szemponttá vált a források "elnyerése", az uniós forrásokat pedig nem befektetésként kezelték.
Az ÁSZ szerint a pályázatokhoz szükséges önerõ elõteremtése gyakran eladósodást generált, fõként az önkormányzati szektorban.
A 2007 és 2010 között uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenõrzése során az ÁSZ 2012 májusában a hazai igényeket és erõforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet. Kiderült, hogy a támogatási rendszerben nem rögzítették elõre a nagy beruházásokra fordítható arányt, emellett a közszféra intézményei nem voltak felkészülve a rendelkezésre álló források felhasználására. Az ÁSZ megállapította, hogy egyes projektekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerzõdést kötni.
Kitérnek arra: 2012 júliusában a részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programok ellenõrzésekor kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze.
Az ÁSZ 2012 augusztusában a vidékfejlesztési források 2007 és 2011 közötti ellenõrzése kapcsán arra figyelmeztetett, hogy 2009-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pénzügyi kereteit átalakították, a mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését támogató források mintegy 56 százalékát átcsoportosították a vidéki települések vonzerejének, a szolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedésekre. Emiatt nem javultak a demográfiai mutatók, a foglalkoztatottság és nem nõtt az egy fõre jutó GDP a vidéki Magyarországon.
Az ÁSZ 2013 augusztusában a Regionális Fejlesztési Tanácsok ellenõrzése során arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben meghatározott alapelvek ellenére, 2007 és 2011 között a hazai és uniós fejlesztési források esetében nem érvényesült a szubszidiaritás elve, vagyis, hogy a helyi problémákat helyi szinten kezeljék.
Az ÁSZ 2015. szeptember elején közzétett tanulmányában rávilágított, hogy Magyarország számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelmûen elõnyösen alakult, és ez a tagság elsõ évei után tovább erõsödött.
Az ÁSZ elemzése rávilágított: 2007 és 2013 között a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok idõarányosan kedvezõ teljesülése és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos - mintegy 16 százalékos - támogatás-felhasználás mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedõ a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.
 

MTI - Kanizsa