A magyar munkavállalók 61 százaléka igen, 29 százaléka nem támogatná, hogy a munkába járás is a munkaidõ részének számítson - közölte saját, nem reprezentatív felmérésének eredményeire hivatkozva a Profession.hu állásportál az MTI-vel.

Felidézik, hogy az elmúlt évek során az Európai Unió számos munkajogi vonatkozású döntést, kezdeményezést és irányelvet fogalmazott meg, egyebek mellett az utazási idõ munkaidõbe való beépítésérõl, a nõk pozitív diszkriminációjáról és a fiatalok külföldi gyakorlathoz való hozzájuttatásáról. Ezek lehetséges fogadtatásáról készített kutatást a Profession.hu több mint 6000 magyar válaszadó bevonásával.
A válaszadók 39 százaléka elsõsorban órabérként való kifizetésként látna szívesen egy plusz összeget, míg 22 százalék szerint a munkahelyen töltött idõbõl kellene levonni az utazási idõt. A megkérdezettek 29 százaléka ellenezne egy ilyen gyakorlatot, az ellenõrizhetõség nehézsége miatt. A felsõvezetõk több mint fele (57 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az irányelv a fix munkavégzési hellyel rendelkezõkre is vonatkozzon.
Sámson Dorottya, a Profession.hu álláspiaci szakértõje a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valóban a munkaidõ része lenne a munkába járás, akkor a munkáltatók idõvel elõnyben részesítenék a munkavégzés helyéhez közelebb élõ pályázókat.
Hozzátette: ha a munkába járás idõtartama a napi kötelezõ 8 óra részét képezné, ebbõl a munkavállalók akár napi 2 órát is utazással töltenének, ami alatt nem történne munkavégzés. A munkáltatóknak emiatt több munkavállalót kellene foglalkoztatniuk, így megnõnének a bérköltségek.
A válaszadók fordított esetben nem fizetnének szívesen plusz összeget: 60 százalékuk nemet mondana arra a lehetõségre, hogy a szolgáltatók a munkába járáshoz kapcsolódó költségeket az áraikban is érvényesítsék. Úgy gondolják, hogy a munkáltatónak ezt más módon kell kigazdálkodnia - derült ki a felmérésbõl.
Azt is feltérképezték, hogy a válaszadók támogatják-e az Európai Bizottság "Mozgásban az ifjúság" elnevezésû kezdeményezését, amely a fiatalok külföldi gyakorlatszerzését segíti. A kezdeményezést 78 százalék jó gondolatnak tartja. Az átlagnál jóval magasabb mértékben támogatják az EU kezdeményezést a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk, míg a falvakban élõk körében a legkevésbé szimpatikus ez a lehetõség.
Egy 2012-es, a nagyobb tõzsdei vállalatok felügyelõbizottságában legalább 40 százalékos nõi munkavállaló arányt elõíró irányelvvel kapcsolatban megoszlanak a vélemények: a válaszadók közel fele ugyan támogatná, hogy kötelezõ nõi kvóta legyen a munkahelyeken, de hasonló arányban vannak azok is, akik nem.
Az ellenzõk szerint a nõknek is saját erejükbõl kell elõrejutniuk: ezzel a véleménnyel a férfiak értenek leginkább egyet (56 százalék), és a nõi megkérdezettek sokkal kisebb mértékben osztoznak ezen a véleményen (42 százalék). Minden huszadik megkérdezett olyan családmodellben hisz, amelyben a nõk a gyerekek nevelésével és a háztartással foglalkoznak - olvasható a közleményben.

MTI - Kanizsa