Az építõipari lánctartozások ellen létrehozott szervezet mûködésérõl, valamint a tûzvédelem aktuális kérdéseirõl szervezett tájékoztató elõadásokat a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara.

Ez utóbbit Bõdör Gyula a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Hivatásos Tûzoltó-parancsnokság kiemelt fõelõadója ismertette. Elõadásában arról a BM rendeletrõl beszélt, amely ez év márciusától lépett hatályba, lezárva egy több évtizedes korszakot a tûzvédelem területén.
- Teljesen megújult a szabályozás, amely, immár az épületek kockázati elemzésére irányul – szögezte le a tûzoltó fõhadnagy, hozzátéve: nem csak új épületeknél, hanem a régiek átalakítása során is érvényesek az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban rögzített Tûzvédelmi Mûszaki Irányelvek. Amik, a szakemberek számára letölthetõek az OKF honlapjáról. Hétköznapi emberek számára közérthetõen, például ide tartozik a villamos berendezések kialakítására és a beépített tûzoltó berendezések tervezésére vonatkozó elõírások.
Újonnan felmerült problémára is kitért Bõdör Gyula tájékoztatójában – már ami a tûzoltó egységek beavatkozását biztosító körülményekre vonatkozik.
- Mindez nem a tûzcsap puszta meglétét jelenti. Az illetékes tûzoltónak azt is le kell ellenõriznie, folyik-e az említett csap. Emellett azt is, tartalmazza-e az oltóvíz tározó medence a szükséges mennyiségû oltóvizet.
A Nagykanizsai HTP kiemelt fõelõadója ezeken túl szólt még az épületeken betûvel (is) jelzett, tûzvédelmi kockázati besorolásokról. E téren is változás történt, a korábbi öt kategória helyett ma már csak három osztályba sorolják be a létesítményeket: a robbanásveszélyes osztálytól, a nem tûzveszélyes osztályig.
Bõdör Gyula elmondta: sok épületen a mai napig rajta maradt a régi szabályozás szerinti betûjelzés. Amit a tûzoltó fõhadnagy nem tanácsolt saját kezûleg eltávolítani az illetékesnek, leginkább az épület akaratlan megrongálása miatt.
A hétfõi rendezvény másik felében Máté Miklós a Teljesítésigazolási Szakértõi Szerv (TSZSZ) vezetõje tartott ismételten felvilágosítást az építõipari lánctartozások kialakulása, illetve, jövõbeni újra termelõdése megakadályozására „ellen” még két esztendõvel ezelõtt létrehozott szervezetrõl.
Hangsúlyozta, a szerv alapítása óta eltelt idõszak is bebizonyította, bizony sok az e téren felmerülõ probléma, így a szervezetnek nem kevés vitás, problémás helyzetben kell(ett) eljárást lefolytatnia.
Mindazok, akik a TSZSZ közbenjárását kérik, a területileg illetékes kamaráknál, valamint Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdeményezhetik. Õk továbbítják ugyanis a benyújtott kérelmeket a TSZSZ-nek.
Ezen intézkedés jóvoltából a bírósági közbenjárás kiküszöbölhetõ, mivel - ez is a rendelkezés célja – a TSZSZ kiadja, szakvéleménye alapján, a helytálló állásfoglalását a vitás ügyekre vonatkozóan.
Fontos tudni még azt is, hogy a kérelmezõknek fizetniük kell úgynevezett szakértõi díjat, ami a kérelmezõ által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a.

Sz.Zs.